Tárold az adatot hologramokban!

Szakértők szerint a holografikus adattárolás lehet az a technológiai, amely forradalmasítja a nagy-kapacitású adathordozók piacát, és esetleg átveszi a helyét a mágneses, illetve optikai elven alapuló rendszereknek. A holografikus technológia ugyanis nem pusztán látványosan megnöveli a tárolható adatok mennyiségét, de ezek beolvasását is a többszörösére gyorsítja.

Lássuk, hogyan működik! A holografikus adattárolók esetében az adatok írása és olvasása a Gábor Dénes által kidolgozott holografikus elveken alapul. Az adathordozó egy olyan lemez, amelyet hologramok rögzítésére alkalmas anyaggal vontak be. „Beíráskor a tárolni kívánt digitális adatok 0-ákból és 1-esekből álló folyamát négyzetes táblázatba rendezik. Az így kapott mintázatot sötét és világos képpontok formájában egy folyadékkristályos kijelzőn jelenítik meg, amely hasonló elven működik, mint a mobiltelefonok képernyője. A kijelzőt lézerfénnyel világítják át. Így létrehozzák a tárgynyalábot, amely eltérő erősségű fényfoltok formájában hordozza a tárolni kívánt adatokat. A tárgynyalábot a hologramlemezre vetítik. A lemez ugyanezen területére egy egyazon lézerből származó másik lézernyalábbal (referencianyaláb) is rávilágítanak. A fényérzékeny lemezen létrejön a hologram, amely mint adathordozó kivehető a rendszerből és szállítható. Az adatok kiolvasásakor csak a referencianyalábbal kell megvilágítani a hologramot.”*

A rendszer valahogy így működik:

 

 Holografikus adattárolás (Forrás: Lasers, Technology & Teleportation)

Az első ilyen adathordozót 2005-ben mutattak be HVD néven (Holographic Versatile Disc) az Optware és Maxell, és a megszokott 120 mm átmérőjű lemezen 3,9 terabájtnyi (!) adat tárolására volt alkalmas. Bár a HVD lemezekhez a szabványokat már megállapították, a piac egyelőre még indulás előtt áll. Biztató jel, hogy olyan elektronikai gyártók, mint a Sony, az Apple, a Konica vagy a Nintendo részvételével Holography System Development Forum névvel megalakult egy fórum, amelynek célja, hogy a HVD technológiát együttesen piaci forgalomba alkalmas rendszerré fejlesszék.

Balra HVD lemez, jobbra egy hagyományos adathordozó (Forrás: Házi-mozi) 

A holográfia hajnala és horizontja kiállítás információs anyaga szerint magyar kutatók a holografikus adattitkosítás megvalósíthatóságát vizsgálják, amellyel biztonságos holografikus bankkártyák, személyazonosítók, valamint beléptető rendszerek létrehozását szeretnék elérni.

* Idézet A holográfia hajnala és horizontja kiállítás anyagából.

0 Tovább

Minden irányból nézve tökéletes!

A holográfia hajnala és horizontja kiállítás több magyar fejlesztés mellett kiemelt újdonságként említi a holográfia elvein alapuló televíziót, a HoloVíziót, amelyet a Holografika Kft fejleszt. A magyar innovációról a cég ügyvezetőjével, Balogh Tiborral készítettünk interjút.

Néhány szóban összefoglalná, hogy hogyan működik ez a technológia?

A HoloVízió gyakorlatilag egy egyszerűsített hologram, ami hologram geometriai elveket követve működik, de elhagyja a hologramok hordozta többletinformációk jelentős részét. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a képernyő minden egyes pontjából minden irányba különböző színű sugarakat vetít, amik együttesen holografikus hatást keltenek, és valós 3 dimenziós képet adnak.

Talán egyszerűbb, ha egy hasonlattal is válaszolok a kérdésre. Ha egy monitorra ránézek, és annak egy képpontját kiválasztom, akkor az a pixel minden irányból nézve mondjuk pirosnak látszik. Ha viszont kinézek az ablakon, akkor, amit látok, az egy valódi 3D-s kép. Nekünk azt kellett kitalálni, hogy az ablaküvegen át látott látványt hogyan tudjuk egy monitoron keresztül visszaadni, vagyis azt kellett megvalósítani, hogy a képernyőt különböző irányokból nézve más-t és mást lássunk. Az ablak elvét a holografikus képernyőn keresztül pedig a fent említett módon érhetjük el: azaz, hogy egy pontból több irányba különböző színű fényt sugárzunk.

Balogh Tibor bemutatja a HoloVíziót (forrás: A jövő technikája)

A gyakorlatban hogyan kell elképzelni a holografikus televízió látványvilágát?

A dolognak pont az az érdekessége, hogy ez nem egy holografikus interferencián alapuló rendszer, hanem csak úgy viselkedik. Ha a képernyő elé állunk, akkor úgy viselkedik, mint egy hologram, körbejárható, több szögből is megnézhető. Ugyanakkor a HoloVízió ennél többet is ad. Annak köszönhetően, hogy a fénysugarakat vetítjük,  kevesebb információból tudunk holografikus látványt létrehozni, mint egy valódi hologram esetében, csak sokkal nagyobb méretben, élethű színekkel. Persze ez a kevesebb információ, még mindig százszor több mint, amit egy sima monitor megjelenít.

Más 3D-s képalkotási technológiával szemben mik a HoloVízió előnyei?

Az, hogy ez tényleg 3D, és nem csak annak mondják! A mostani 3 dimenziós tévék például valójában csak 2D-s készülékek, amelyek a képalkotási technológiájuknak köszönhetően három dimenzió hatását keltik. Ezeknek millió baja van: torzul a kép, ha mozgatjuk a fejünket, mert a sztereo képalkotás nem hordoz elég információt ahhoz, hogy ha jobbról, vagy balról nézem, akkor is jó képet lássak. Éppen ezért, a hagyományos 3D-nek mondott monitorok, vetítővásznak előtt nem mindegy, hogy hova ülünk. A HoloVízió ezzel szemben stabil képet sugároz, amit, ha jobbra, balra mozgok, akkor is minden irányból tökéletesnek látok, mint a valóságban.

Ugyanakkor, mondhatnám azt is, hogy a HoloVízió abban különbözik más képalkotási technológiáktól, hogy ezt nem kell magyarázni. Elé áll valaki, és döbbentem konstatálja, hogy ez valóban 3D!

Van, ahol már a gyakorlatban is használnak ilyen készüléket?

Igyekszünk őket eladni, azoknak, akik pénzt adnak érte. Mivel ez a piacon elérhető legjobb technológia, de nem a legolcsóbb, ezért főként a professzionális piacokról kerülnek ki a vevőink, olyan cégek, intézmények közül, akiknek ténylegesen 3D adatokra van szükségük. Ilyen az orvosi terület vagy például az olaj és gázipar, ahol explorációs kutatásokra használják a displayt. A miskolci egyetemen ábrázoló geometriai projekteknél alkalmazzák a tőlünk vett készüléket, de a vásárlóink között van az egyik legnagyobb koreai gyártó is, mert a saját fejlesztésű készülékét nem tudja rendesen használni.

Újabban a szórakoztató ipar is elkezdett érdeklődni, főleg élményparkok jelentkeztek, és igyekszünk megcélozni a filmipart is. Kifejlesztettünk az első szemüvegnélküli mozit, aminek a hordozható prototípusa is elég hatalmas, 3,5 méter képátlóval rendelkezik, és ami szemüveg nélkül látható tökéletes 3D-s képet jelenít meg. Ezt a rendszert épp most mutattuk be Koreában, ahová meghívást kaptunk a The Asia Content and Entertainment Industry Fair (ACE Fair) rendezvényre, ahol Gwangju polgármestere a mi készülékünkön keresztül mondott nyitóbeszédet.

3D-s mozirendszer (Forrás: Holografika)

Mit gondol, mennyi fejlesztésre van még szükség ahhoz, hogy a HoloVíziók a hétköznapi fogyasztók nappalijába is megjelenhessenek?

Azt gondolom, hogy mindenképpen a szemüveg nélküli technológiáé a jövő az otthonokban, hiszen a moziban a szemüveg még elmegy, elüldögélnek a sötétében benne 2-2,5 órát a nézők, de az otthonokban ez nem működik. Otthon felállunk egy sörért, összebújnánk a kedvesünkkel a film alatt, telefonálunk, e-mailezünk filmnézés közben, és akkor a szemüveg útban van.

A kérdésre válaszul azt mondanám, hogy mint technológia, mint létező készülék a dolog már ma elérhető a háztartások számára is. Ugyanakkor ahhoz, hogy ez televízió legyen, ahhoz olyan adást is kell sugározni, az adások elkészítéséhez pedig olyan felvételi rendszert kell alkalmazni, hogy a látvány létrejöhessen. Tehát, a tévécsatornák előtt még hosszú az út. Viszont számos meglévő filmet, főként az olyan animációs filmeket, mint a „Shrek” vagy az „Oroszlánkirály 3D” nagyon hamar át lehetne ültetni erre a technológiára, mert lényegében csak számítógépes utómunkára van szükség ahhoz, hogy működjön.

A honlapjuk szerint számtalan nemzetközi technológiai bemutatón szerepelnek a HoloVízióval. A magyar közönség láthatja valamikor a közeljövőben a találmányt?

A jövőre nézve most nem tudok még mit mondani. Legutóbb májusban, a Millenáris parkban rendezett Magyar Innovációs TechShow egyik szereplője voltunk, ahova huszonegy magyar innovációt hívtak meg, köztük a HoloVíziót.

 

A Holografika Kft. weboldalán számos érdekes videóanyag mellett találtok egy kisfilmet a 3D-s moziról is. Kattintsatok IDE, ha kíváncsiak vagytok.

0 Tovább

Lásd 3D-ben a világot!

Napjainkban a műszaki gyártók a 3D-s technológiával igyekeznek meghódítani a piacot. Néhány éve bombaként robbantak a mozikban az első 3D-s filmek – korábban is léteztek persze ilyenek, de főleg rövidebb természetfilmekkel csalogatták a nézőket. Újabban azonban egész estés mozifilmeket, és nem csak animációs produkciókat kínálnak 3 dimenziós látványvilággal, amelyek immáron nem csak a moziban, de az otthonokban is elérhetők.

Mint olvasóink már jól tudják, 3D-s képalkotásra a holográfia tökéletesen megfelelő módszert jelent. Egy innovatív magyar vállalkozás pedig azt is megoldotta, hogy az elv képernyők kijelzőjén is működjön. A Holografika Kft. egy évtizedes kutatói munka eredményeként megalkotta a világon egyedülálló holografikus 3D monitort, a HoloVíziót.

A technológia Gábor Dénes elve alapján szabad szemmel látható, nagyméretű, színes, mozgó 3D képet állít elő. Különlegessége, hogy szemüveg nélkül korlátlan számú néző számára teszi élvezhetővé a vetítet műsort. Sőt, a számítógép generálta térbeli látvány széles tartományon körbejárható, a felhasználók akár bepillanthatnak a test belsejébe is.

Ha többet szeretnétek tudni a technológiáról, gyertek vissza holnap, és olvassátok el Balogh Tiborral, a Holografika Kft vezetőjével készült interjúnkat!

0 Tovább

Mérnök és feltaláló (5. rész)

Bár Gábor Dénes munkásságának legelismertebb eredménye a holográfia feltalálása, a tudós számos találmányt és szabadalmat mondhat magáénak. Ma ezek közül szemezgetünk néhányat.

Ahogy a sorozatunk korábbi részében is írtuk, Gábor Dénes tízévesen nyújtotta be első szabadalmi kérelmét Aeroplán-körhinta” néven (lásd fent). Később képzett tudósként, és az elektronoptika szakértőjeként számos szabadalmat nyújtott be fémgőz-ívlámpákra, vákuumbiztos árambevezetésre, elektronlencsékre, fotó objektívek tökéletesítésére vonatkozóan. Több szabadalma foglalkozik a mágnesességgel, ilyenek a mágneses rögzítő anyagok, a mágneses rögzítő berendezések vagy a mágneses pásztázó fej. Találmányai között szerepel a vákuum ionszivattyú, az izzólámpa, olyan ívlámpa, amely szobahőmérsékleten szilárd, üzemi hőmérsékleten folyékony töltetű, valamint az ultrahang kamera és a háromdimenziós képvetítés. Külön érdekesség, hogy Gábor Dénes szerkesztett univerzális analóg számítógépet és lapos, színes tv-képcsövet is.

Balra az izzólámpa, jobbra a különleges kollimátort használó lapos képcső szabadalmi ábrája

Gábor Dénes a holografikus képalkotásra vonatkozóan is több szabadalommal rendelkezik. Többek között szerkesztett holografikus memóriát, kidolgozott egy holografikus tárgyfelismerő és egy mintázat felismerő rendszert is.

Ha kíváncsiak vagytok Gábor Dénes szabadalmainak teljes listájára, akkor ajánljuk a Fizikai Szemle 2000/6-os számát, amelyben tematikus gyűjtés szerepel ezekről.

Forrás: Iparjogvédelmi Szemle (2000. június), Sulinet, Fizikai Szemle (2000/6.)

0 Tovább

Kapd el a kilőtt golyót!

Ma a holográfia technológiájának két újabb felhasználási területét mutatjuk be, ez pedig az ultragyors fényképezés és a hologramok referenciaképként történő felhasználása. Mindkét képalkotási eljárást elsősorban a tárolt térbeli információk rögzítésére alkalmazzák.

Kezdjük az ultragyors képekkel. Az ultragyorsan végbemenő jelenségek vizsgálata során lényeges információ lehet, hogy egy adott pillanatban a tárgyak hogyan helyezkednek el, milyen a távolságuk vagy milyenek az egyéb viszonyaik. Ezek rögzítésére ma már vannak ugyan fényképészti eljárások és a jelenség rögzítésére alkalmas kamerák is, de egyetlen hologram segítségével is minden szükséges adat meghatározható. Nagy előnye a hologramnak, hogy a mélységélességet csak az alkalmazott lézer koherenciahossza korlátozza, így általában igen nagy mélységélességű, jó minőségű hologram készíthető a vizsgálat tárgyáról. A módszer kiválóan alkalmas például buborékkamrán keresztülhaladó részecskék, robbanások, meteoritok becsapódásakor kialakuló kráterek modelleken történő vagy épp mozgó lövedék vizsgálatához.

Az ultragyors fényképezéssel a kilőtt golyóról is számos információ megtudha

A második módszer során a hologramot nem a folyamat, hanem a változás vizsgálatára használják referenciaképként. A hologramot előhívás után ugyanabba a helyzetbe állítják vissza, ahogyan a  felvétel készítése során elhelyezték, majd a rekonstrukció során egyidejűleg világítják meg a hologramot és a tárgyat, így a rekonstruált kép magára a tárgyra szuperponálódik. Ennek az eljárásnak a segítségével a kutatók információt kaphatnak arról, hogy a vizsgálat tárgya milyen változásokon, akár egészen apró változásokon esett át a két felvétel között eltelt időszakban. A módszer segítségével lehetővé válik egy folyamatosan alakuló tárgy filmezése is, míg mozgófényképezéssel utólag három dimenzióban is tanulmányozhatóvá válnak a kérdéses tárgy rezgései és igénybevételei.

Forrás: Mozaik web-tankönyv

0 Tovább

Holográfia

blogavatar

Mi a holográfia? Hogyan működik? Hol és hogyan használják? Nálunk megtudhatod!

Utolsó kommentek