Járd körbe a hologramot!

Ma a holográfia technológiájának egy újabb felhasználási területéről írunk, ami azért is érdekes, mert hasonló hologramot élőben is láthattok A holográfia hajnala és horizontja kiállításon.

Holografikus kép egy tárgyról nem csak bizonyos irányból készíthető, hanem ún. teljes rekonstrukció is előállítható, amelynek eredményeként egy 360 fokban körbejárható képet kapunk. Az ilyen hologramok úgy készülnek, hogy felvételkor a henger alakban elhelyezett film teljesen körülveszi a tárgyat. A megvilágításhoz használt lézer fény két irányból érkezik: egyrészt a tárgy felé néző gömbtükör tetején kialakított furaton át közvetlenül, ez lesz a tárgyról visszavert fény, valamint a konkáv felületről visszaverődve, amely a renferenciahullámot képezi. Az eljárással körülbelül ilyen képet kapunk:

360 fokban körbejárható hologram (Jonathan Ross Collection)

A kiállításon Greguss Pál által készített térbeli hologram látható, amely a magyar királyi koronát ábrázolja. A holokép ebben az esetben is egy henger alakú filmre lett rögzítve, így a látogatók különböző irányokból szemlélhetik meg a magyar történelmi ereklyéről készült képrekonstrukciót.

A fenti képen látható Greguss-féle hologram 1990-ben készült magyar-japán együttműködés keretében. Az alkotócsapat első lépésként egy forgó zsámolyra helyezte el a koronát, és forgás közben fordulatonként 785 filmkockát készített. Ezekről a képkockákról aztán fehér fénnyel rekonstruálható, 2 mm széles hologramot rögzítettek egy 350 mm széles hologram-filmszalagra. (Ennek hossza megegyezett a forgó zsámoly egyszeri körbefordulása alatt megtett úttal.) Az egyes csík-hologramokat ezt követően számítógépes vezérléssel illesztették össze.

A hologramot először 1990. június 5-én, Gábor Dénes születésének 90. évfordulóján mutatták be a Magyar Nemzeti Múzeumban. Azóta többször szerepelt különböző kiállításokon és ünnepségek alkalmával, mind Magyarországon, mind külföldön.

Greguss Pál és a Szent Korona hologram (Fotó: BME)

Ha többet olvasnátok a Greguss-féle hologramról, akkor ajánljuk Greguss Pál - A magyar Szent Korona (az eredeti) a virtuális térben című írását.

0 Tovább

Rózsa helyett tablót termett a türelem

2011. szeptember 23-ától tekinthető meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában „A holográfia hajnala és horizontja” című kiállítás, amely a holográfia technológiáját mutatja be, és a feltaláló Gábor Dénesről emlékezik meg. A rendezvény egyik fő szervezője a NOVOFER Alapítvány, amely Gábor Dénes örökségét ápolja. A rendezvény szervezéséről és megvalósításáról a NOVOFER Alapítvány titkárával, Kosztolányi Tamással beszélgettünk.

Hogy némi betekintést adjunk olvasóinknak egy ilyen kaliberű rendezvény megszervezéséről, mondana néhány szót arról, mikor és hogyan kezdték el szervezni a programot?

Alapítványunk minden év elején – figyelemmel az esetleges évfordulókra – feladattervet készít, melyet a Kuratórium megtárgyal. 2011-ben 40. évfordulóját ünnepelhetjük annak, hogy Gábor Dénest Nobel-díjjal ismerték el a holográfiai módszer feltalálásáért és továbbfejlesztésében elért eredményeiért. Ennek tiszteletére kezdtünk hozzá egy több helyszínen megtekinthető kiállítás megvalósításához, melyen bemutathatjuk a magyar tudományos eredmények felhasználásával született, mindennapi életünk részévé vált holográfiai alkalmazásokat, az e területen szabadalmazott vagy bejelentett találmányokat (informatikai, biztonságtechnikai, egészségügyi, képzőművészeti, stb.).

Gábor Dénes sokrétű életművének ugyanis egyik legismertebb eredménye a holográfia volt, mely a lézerek felfedezésével vált tudományos kuriózumból a mindennapi életünket is befolyásoló eredménnyé. Az életmű kiteljesítésében a lézerfizikának közvetlen szerep jutott.

Elképzelésünket először is megosztottuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának illetékeseivel, akiktől nemcsak hasznos tanácsokat kaptunk, hanem a megvalósítás feltételeit biztosító együttműködési készséget is. A Hivatal a korábbiakban is szívesen támogatta mindazon kezdeményezéseinket, melyek összhangban állnak saját céljaikkal. Ezen támogatói háttér már elegendő volt ahhoz, hogy február közepén megkezdődjön a szervezés.

Az elvégzendő feladatokat végiggondolva elkészült a megvalósítható határidőket tartalmazó feladatterv. A részvételi igény felmérése érdekében több mint 50 szervezetet (egyetemek, kutató intézetek) és általunk ismert szakembert kerestünk meg, majd a visszajelzések után Gyulai József akadémikus, a kuratórium elnökének bevonásával döntés született a bemutatandó alkotásokról.

Milyen kihívásokkal, nehézségekkel szembesültek a kiállítás anyagának összeállítása során?

A nehézségek közé tartozhat hol a bőség, hol a szűkösség zavara. Szerencsére esetünkben viszonylag hamar kialakult a konfliktusmentes egyensúly az igények és a lehetőségek között. Az egyes tablók kidolgozása során keletkezett „problémákat” pedig a folyamatos egyeztetésekkel sikerült megnyugtató módon megoldani. A kitartó türelem jelen esetben rózsa helyett tablót termett.

A tárlat megvalósításához jelentős szakmai és tudományos háttérre lehetett szükség. Kik működtek még közre a projektben?

Valamennyi alkotó segítette a munkát. Mégis kiemelném elsősorban Koppa Pál egyetemi docens (BME) és Hámori András kutató (MTA MFA) önzetlen közreműködését, akiktől a koncepció véglegesítéséhez is kaptunk hasznos tanácsokat. Gál József és Szabó Sándor (In memoriam Gábor Dénes oklevéllel elismert holográfus) a hologram képek rendelkezésünkre bocsátásával és installálásával járult hozzá a remélt sikerhez. Ugyancsak köszönet illeti a Hivatal szakembereit, Varju Zsuzsát és Gács Jánost, akik hozzáértő és lelkiismeretes munkája nélkül nem jöhetett volna létre a kiállítás. A minőségi kivitelezésért pedig a Stáb Stúdió Kft. szakembereit illeti dicséret.

Elsősorban kiknek ajánlaná a tárlat megtekintését?

Elsősorban a mindenre nyitott fiataloknak, az érdeklődő középkorúaknak és a kíváncsi idősebbeknek. Egyszóval: mindenkinek.

Mondana néhány olyan érdekességet, ami miatt mindenképpen érdekes ellátogatni a tárlatra?

Azt hiszem nem tévedhetek akkor, amikor különösen érdekesnek tartom a Holografika fejlesztő csapata által létrehozott 3D televíziót, mely már különböző nemzetközi kiállításokon is nagy sikerrel szerepelt. Külön öröm számunkra, hogy a fejlesztést hosszú évekkel ezelőtt megkezdő Balogh Tibor villamosmérnök – igen fiatalon – már 1991-ben elnyerhette a Gábor Dénes-díjat.

A „látvány-holográfia” egyébként is rendkívül népszerű az egész világon, és nem gyakran talál a kíváncsi érdeklődő Budapest központjában olyan helyszínt, ahol a háromdimenziós képek nyújtotta élményen túl még népszerű tudományos ismeretekhez is hozzájuthat.

További információk a kiállításról a rendezvény Faceboook oldalán (facebook.com/Holografia). Az oldalra látogatókat izgalmas nyereményjáték is várja!

0 Tovább

Holográfia, mint művészet

A holográfia technológiáját számos területen hasznosítják. Ezek közül egyel, a hamisítás elleni és biztonságtechnikai módszerekkel már foglalkoztunk. Ma jöjjön a szélesebb közönség által legjobban befogadható irány: a holográfia, mint művészet.

A holografikus művészet megjelenése Stephen A. Benton-nak köszönhető, aki 1968-ban olyan áttörést ért el a technológiában, ami a laikus nagyközönség számára is érdekessé teszi a hologramokat. Fehér fény használatával megalkotja az ún. szivárvány hologramokat, amelyek hétköznapi megvilágítással is láthatóak. A képek mélysége, élessége, és szivárványszerű színhatása olyan látványosság, ami azóta is számos művészt megihlet.

Dalí-képről készült hologram

Sokan Salvador Dalí-t tekintik a holográfia első művészi felhasználójának, aki 1972-ben rendezett kiállítást a technológia alkalmazásával készült műveiből. Ám igazság szerint,  ezt megelőzőleg 1968-ban Michigan, 1970-ben pedig New York városa adott otthont egy-egy nagyszabású hologram kiállításnak, amely jelentős laikus érdeklődőt vonzott.

Az 1970-es években számos művészi iskola alakult a holográfia alkalmazása köré. Ezek között találjuk a San Francisco School of Holography, a New York-i Holográfia Múzeumot, a Londoni Royal College of Art tanszékét vagy a Lake Forest College Symposiums szervezetét. Ezek egyike sem működik ma már, igaz, New York-ban és Szöulban még működik egy-egy központ, amely a műfajban alkotó művészeknek nyújt alkotói teret és kiállítási lehetőséget.

Dieter Jung által készített hologram

A nyolcvanas években német Dieter Jung és a brazil Moysés Baumstein számítottak a művészeti ág legismertebb képviselőinek. A kilencvenes években a hologram készítés „divatossága” valamelyest csökkent, de még napjainkban is tartja magát egy kicsi, de aktív művészközösség, amelynek tagjai a technológiát használják fő kifejező eszközükként.

A holográfia hajnala és horizontja kiállításon is megnézhettek több látványos művészi hologramot, de ha online szeretnétek böngészni, akkor Jonathan Ross és a MIT Museum katalógusát ajánljuk, vagy szemezgethettek Guillermito magángyűjteményében is.

Képek forrása: Wikipédiafriendsofart.net

0 Tovább

Mérnök és feltaláló (4. rész)

Mérnök és feltaláló című sorozatunk első három részében (1. rész2. rész3. rész) Gábor Dénes munkásságát és szakmai pályafutását tekintettük át. Ma, hogy tovább tisztelegjünk a tudós zsenialitása előtt életében megkapott díjairól adunk számot, továbbá megnézzük posztumusz milyen elismerésekben részesült.

Kezdjük talán a legtöbbször említett és leginkább köztudott elismerésével: 1971-ben a „a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért” fizikai Nobel-díjat kapott.

Kevésbé ismert, de tudományos szempontból fontos elismerés, hogy Gábor Dénest a brit Royal Society rendes tagjává választották 1956-ban, a Magyar Tudományos Akadémiának 1964-ben lett tiszteletbeli tagja, míg az amerikai National Academy of Sciences 1973-ban választotta külső tagjává. Számos egyetem is díszdoktorává avatta: Southampton (1970), Delft (1971), Surrey (1972), City (1972), London (1973) és a Columbia (1975) tisztelte meg ezzel a címmel.

Szakmai érdemeiért a következő díjakban is részesült: 

- 1967-ben megkapta a genovai kommunikációtudományi intézet Kolumbusz Kristóf-díját, valamint Thomas Young-érmet kapott a Institute of Physics-től (IOP).

- 1968-ban a Franklin Intézet Michelson-éremmel, a Royal Society Rumford-éremmel díjazta

- 1970-ben érdemérmet kapott az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) konzorciumától, a magyar orvosi kamara Semmelweis-éremmel tüntette ki, míg Nagy-Britanniában a Brit Birodalom Érdemrendjének parancsnoka (commander) címmel tisztelték meg

1979-ben bekövetkezett halála után is számos módon és formában emlékeztek meg mérnöki és kutatói nagyságáról:

- Az innováció területén végzett kiemelkedő szakmai munka elismerésére a NOVOFER Alapítvány 1989-ben hazai és nemzetközi Gábor Dénes Díjat alapított. A  Royal Society ugyanezen évtől adja át a Gábor-érmet a biológia területén elért kiváló teljesítményért.

- Hazánkban nevét viseli a Gábor Dénes Főiskola, Debrecenben található a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium, Szegeden pedig a Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola, amely minden évben megrendezi a Gábor Dénes Országos Számítástechnikai Emlékversenyt.

- Potsdamban az az utca viseli a nevét, ahol a Potsdamer Centrum für Technologie található.

- 2009-ben az Imperial College megnyitotta a Gabor Hall névre keresztelt előadótermét

- a 2000-ben felfedezett 72071-es számú kisbolygó Gábor Dénes után kapta a Gábor nevet.

- Halálának huszonötödik évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank ezüst emlékpénzt adott ki, születésének 110. évfordulójáról pedig a Google is megemlékezett.

Forrás: Wikipédia angol és magyar oldala, magyarvagyok.comgabordenes.mtak.hu

0 Tovább

Látványos hologramok és intenzív fizika

Hivatalosan is megnyílt, és mától látogatható "A holográfia hajnala és horizontja" című kiállítás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában.

A rendezvény egyik látványossága a Greguss Pál által, a magyar koronáról készített térbeli hologram

Az ünnepélyes megnyitót tegnap délután tartottuk. A tárlatot Dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és Gyulai József professzor, a NOVOFER Alapítvány kuratóriumának elnöke nyitotta meg. A megnyitón Dr. Bendzsel Miklós kiemelte, Gábor Dénes korát meghaladó gondolkodású tudós volt, aki nem pusztán mérnöki és feltalálói minőségben tevékenykedett, de szociális íróként erősen foglalkoztatták a modern világ társadalmi problémái is. Mint mondta, Gábor azt az értéket képviselte és követte, miszerint a tudósok felelősséggel tartoznak a társadalom működése iránt.

A kép bal szélén Dr. Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke, mellette Gyulai József professzor, a NOVOFER alapítvány kuratóriumának elnöke

Gyulai József professzor ünnepi beszédében kiemelte, a holográfia ötlete prematúr volt annak megszületésekor, hiszen nem állt rendelkezésre az a technológia, amivel hatékonyan alkalmazható lett volna. Mint mondta, szerencsére a lézer feltalálásával ez a probléma elhárult, és lehetővé vált, hogy minőségi hologramok szülessenek. Gyulai professzor hozzátette, az egész magyarság nevében fejet hajt a Nobel-díjat odaítélő bizottság előtt, hogy az a holográfia alapgondolatát jutalmazta, és így lehetővé tette Gábor Dénes zsenialitásának elismerését.

Hamletet idéző hologram a kiállítás gyűjteményében

További fotókat a tárlatról és a megnyitóról a kiállítás közösségi oldalán nézhettek: facebook.com/Holografia

0 Tovább

Holográfia

blogavatar

Mi a holográfia? Hogyan működik? Hol és hogyan használják? Nálunk megtudhatod!

Utolsó kommentek