A holográfia története (2. rész)

Tegnap 1947-től 1976-ig vettük át a holográfia történetének mérföldköveit. Ma a hetevenes évek végétől napjainkig folytatjuk az áttekintést.

1979 - Steve McGrew a holografikus képek tényleges tömeggyártására alkalmas eljárást dolgoz ki.

1982 – McGrew kifejleszti az ún. 2D3D hologramokat, amelyekkel síkbeli ábrák jeleníthetők meg. Az eljárást még ugyanazon az évben a MasterCard bankkártya biztonsági  technológiaként kezdi alkalmazni. Rá egy évre a Visa kártyákra is felkerülnek a csalás elleni kis holografikus matricák.

1984 – A National Geographic magazin márciusi száma hologramos képpel a borítóján 11 milliós példányszámban jelenik meg. (Ezt a bravúrt 1985-ben és 1988-ban is megismétlik. Kép itt.) A Johnnie Walker kimondottan termékhamisítás elleni technológiaként bevezeti a whiskys üvegeken a hologramos jelzéseket.

1988 – A Glaxo gyógyszeripari cég elsőként használ termékvédelmi céllal hologramokat. A biztonsági címke Zantac nevű gyógyszerére kerül fel, amely akkor a világ egyik legismertebb gyógyszere volt.

1989 – Az osztrák 500 shilling az első olyan bankjegy, amelyre hologramok is kerülnek.

1991 – A digitális hologramok megjelenése.

1994 - A SmithKline Beecham Aquafresh márkájú fogkrémét hologramos papírba csomagolja, ezzel a cég az első, amely hologramot és márkát társít.

1995 – Irak elsőként vezeti be útlevelekben a hologramos biztonsági címkéket.

2001 – A hologramipar éves forgalma nemzetközi szinten meghaladja az 1 milliárd dollárt.

2002 – Mind a hét új euró bankjegy hologramos címkékkel kerül forgalomba.

A ma és a jövő – A holográfia előtt a technológia jelenkori vívmányai csodálatos új utakat nyitnak meg. Számos módszer és eljárás még mindig gyerekcipőben jár, de valószínűleg nem állítunk sokat vele, ha azt mondjuk, hogy az okostelefonokba, számítógépekbe épített holografikus kivetítő, a holo televízió vagy épp a fent említett holografikus utaskísérő az elkövetkező évtizedekben már a mindennapok része lesz.

Forrás: holophile.comIHMA

0 Tovább

A holográfia története (1. rész)

A holográfia elméletének ismertetése után, de még a technológia gyakorlati alkalmazásának bemutatása előtt, ideje, hogy az 1947-es dátumtól indulva átvegyük hogyan alakult a holografikus eljárás története, melyek azok a meghatározó pillanatok, amelynek köszönhetően ma már - csak, hogy egy érdekességet említsünk - hologramos utaskísérők is köszöntik az utasokat egyes európai reptereken.

1947 - Az a dátum, amikor is Gábor Dénes megalkotta a holográfia elméletét, majd kísérleti úton elkezdte bizonyítani az elmélet gyakorlati megvalósíthatóságát.

1948 - Egy év hallgatást és kísérletezgetést követően Gábor Dénes ekkor foghatott először kezébe holografikus képet. Ugyanezen évben a Nature magazinban „Egy új mikroszkóp elv” címmel először publikál találmányáról, igaz a cikkben még mikrograph néven említi azt.

1949 - „Hologramnak nevezem, mert holos-t, vagyis mindent tartalmaz” – írja 1949-ben kelt, Selényi Pálnak címzett levelében Gábor Dénes, ekkor már nevén nevezi a technológiát.

Ahogy a holográfiáról szóló bevezetőnkben is írtuk, 1947-48 után kicsit "parkoló pályára" került a holográfia kutatása, mivel a tökéletes képrekonstrukcióhoz nem állt rendelkezésre megfelelő fényforrás. Az áttörés 1960-ban történt meg, amikor is az amerikai Theodore H. Maiman kifejlesztette a lézert.

1962 - A Michigani Egyetem két elektromérnöke, Emmett N. Leith és Juris Upatnieks a lézerfény segítségével megalkotja az első valódi holografikus képet (lásd balra). A két kutató munkájának köszönhetően a technológia egy csapásra ismertté és érdekessé válik.

1968 - Stephen A. Benton olyan áttörést ér el a technológiában, ami a laikus nagyközönség számára is érdekessé teszi a hologramokat. Fehér fény használatával megalkotja az ún. szivárvány hologramokat, amelyek hétköznapi megvilágítással is láthatóak. A képek mélysége, élessége, és szivárványszerű színhatása olyan látványosság, ami azóta is számos művészt megihlet.

1971 - Gábor Dénes munkásságát fizikai Nobel-díjjal jutalmazzák.

1972 - Lloyd Cross a fehér fény megvilágítás és a hagyományos filmfelvétel készítés kombinációjával megalkotja az első három dimenziós hologramot oly módon, hogy holografikus képrögzítésre alkalmas filmre a hagyományos technológiával rögzít mozgóképet. 1972 két további érdekességgel is szolgál. Salvador Dalí a New York-i Knoedler Galériában rendezett tárlatán holografikus képeket is kiállít, míg az amerikai Quaker Oats Company egy promóciója keretében első alkalommal kerül tömeggyártásba hologram. A cég egy műanyag gyűrűt adott ajándékba müzli terméke mellé, amelynek közepén egy kis holografikus kép szerepelt.

1976 - Szovjetunióban Victor Komar a hologramos mozival kísérletezik: sikerül másodpercenként 20 képkocka rögzítésével egy olyan 47 másodperces mozgóképét készítenie, amely holografikus vászonra vetítve vált megnézhetővé. Ugyanebben az évben nyitja meg kapuit New York-ban a Hologram Múzeum, amely egy évvel később már utazó kiállítást szervez, ami a következő tíz évben a világ számos országát bejárja.

Folytatjuk!

Forrás: holophile.com, IHMA

0 Tovább

Hologramot házilag

Néhány napja mutattunk egy videót arról, hogyan tudtok hologram hatású képet előállítani egy CD-tok és egy körző segítségével. Ma két olyan hobbi szettet ajánlunk, amivel tényleges hologramot készíthettek otthon, saját kezűleg. Ezek a szettek hasznosak lehetnek általános és középiskolában tanító tanerőknek, vagy kitűnő ajándékok egy műszaki érdeklődésű gyereknek.

A fenti képen az amerikai Litiholo cég hologram készítő szettje szerepel, amelyet az oldal tanúsága szerint alig 100 dolláros áron lehet hozzájutni. A szett tartalmazza a tárgy megvilágításához szükséges lézert, a filmet, amire a hologramkép rögzíthető, valamint az instrukciós füzetet, aminek segítségével bárki - legyen bármilyen amatőr - tökéletes hologramot állíthat elő.

Elég meggyőző, nem?

0 Tovább

Mérnök és feltaláló (2. rész)

Az elmúlt héten Mérnök és feltaláló címmel indítottunk sorozatot Gábor Dénes életéről és munkásságáról. Az első részben híres tudósunk családi hátteréről, iskoláiról, műszaki érdeklődéséről és tízévesen benyújtott első szabadalmáról olvashattatok. Ma az iskolapadtól a holográfia ötletéig vezető útról írunk.

Gábor Dénes doktori fokozata megszerzése után Németországban kezdett el dolgozni, a Siemens és Halske cég kutatólaboratóriumában, ahol kezdő mérnökként az elektronoptikával és az elektronsugaras berendezésekkel foglalkozott. Berlini évei alatt (1927-1932) számos szabadalmat nyújtott be a fémgőz-ívlámpákra és a vákuumbiztos áramvezetésre vonatkozóan. Ekkor fejlesztette ki első fontos találmányát, a higanygőz világítótestet is, amit azóta utcai lámpák millióiban alkalmaznak.

Gábor 1932-1933-ban a Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott, majd 1933-ban, a náci hatalomátvétel után elhagyta Németországot, és hazatért Magyarországra. A következő két évben az Egyesült Izzó munkatársaként eredményes plazmalámpa kísérleteket folytatott. Budapestről nyújtotta be izzólámpa szabadalmát is, amely működőképességére vonatkozó kísérleteket az Izzó kutatólaboratóriumának teljes támogatásával végezte. Bár az elmélet működött, az eszköz gyakorlati alkalmazására nem került sor annak alacsony élettartama miatt.

1934 egyfajta fordulatot jelentett a feltaláló életében, ugyanis Thomas Edward Allibone közbenjárására állást kapott az angliai Rugby-ben működő British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában. Gábor a következő 14 évben a társaságnál dolgozott, és Angliát választotta végleges otthonául. Itt ismerte meg feleségét, Marjorie Butlert, akivel 1936-ban kötött házasságot. A párnak (jobbra) gyermeke nem született, de kapcsolatuk harmonikus és kiegyensúlyozott volt. A II. világháború előtt öccse, András szüleikkel szintén Angliába ment. Azonban míg a Gábor-szülők visszamentek Budapestre, addig András a szigetországban maradt. Miután az édesapa életét vesztette a háború során, az anya úgy döntött, fiai után költözik.

Gábor a British Thomson-Houston Társaságnál töltött évei alatt főként elektronoptikával foglalkozott. Első ott benyújtott szabadalma egy elektromos kisülésű eszköz volt, amelyet két elektronsokszorozó és négy katódsugárcső szabadalma követett. Kutatásainak célja az elektronsugarak elektronmikroszkóp javítását célzó tanulmányozása volt, amely végül elvezette a holográfia elméletének és gyakorlatának megszületéséig. Szerette volna az elektronmikroszkóp felbontását annyira tökéletesíteni, hogy akár az atomok is láthatóvá váljanak használatával. Miután figyelme a negyvenes évek elején a koherens hátterű hullámok szóródásának és interferenciájának problémájára irányult, hamarosan megszületett élete legjelentősebb gondolata...

Gábor Dénes szerint a holográfia ötlete 1947 húsvétján, egy teniszpályán jutott eszébe, ahol feleségével és kollégáival játszott. Felismerte, hogy a közönséges optikai leképezéssel szemben, amely csak a tárgyról visszavert fényt rögzíti, a tökéletes leképezéshez a tárgyról visszavert hullámok valamennyi információját fel kell használni. Nemcsak a hullámintenzitást – mint azt a hagyományos eszközök teszik -, hanem a hullám fázisát és amplitúdóját is. Ha ez megvalósul, akkor a tárgyról teljes (holo) és térbeli (graf) kép nyerhető…

Bár az elmélet 1947-ben eszébe jutott, maga Gábor Dénes 1948-at tartotta a feltalálás évének. Először is azért, mert az elmélet kidolgozását követően kísérleti úton is bizonyítani kívánta elképzeléseit, továbbá a szabadalom bejelentése előtt nem kívánta publikálni eredményeit. Ennek oka, hogy közeli barátjának, Selényi Pálnak sem fedte fel aktuális munkájának természetét. 1947 októberében Selényinek címzett levelében írja: „Július vége óta egyáltalán senki levelére nem válaszoltam. Időnként fejest ugrok egy új problémába, és olyankor az a módszerem, hogy nappal dolgozom rajta, éjjel álmodok róla, és minden egyéb gondot félreteszek. (…) Kár, hogy egyelőre nem írhatom még meg, hogy mi volt ez a probléma, tudom, nagyon érdekelné Önt.”

Gábor Dénes a kísérletek eredményeként végül 1948-ban foghatta kezébe az első hologramot, majd ugyanazon évben „Egy új mikroszkóp elv” címmel publikálta is a találmányát. Ebben még microgaph-nak nevezi az eljárást, de a rá következő évben már a hologram elnevezést használj. Ahogy Selényinek írt 1949. januárjában kelt levelében is írja: „hologramnak nevezem, mert holos-t, vagyis mindent tartalmaz”.

Folytatjuk…

Forrás: Holográfia és Humanizmus (Novofer, 1998), Wikipédia, gabordenes.mtak.hu

0 Tovább

Készíts te is hologramot!

A héten végigvettük a holográfia készítés elméletét és gyakorlatát. Nézzünk ma egy rövid videót arról, hogyan készíthettek otthon, házilag Ti is hologram hatású képet! Nem kell hozzá más csak egy CD-tok, egy körző, egy egyszerű ábra és némi türelem.

Ahogy a videóban is elhangzik, az így előállított kép nem igazi hologram. Viszont, ha kísérletező kedvetek van, a módszer alkalmas arra, hogy a valódi hologramok előállításához szükséges két fényhullám interferenciáját a gyakorlatban is kipróbáljátok.

0 Tovább

Holográfia

blogavatar

Mi a holográfia? Hogyan működik? Hol és hogyan használják? Nálunk megtudhatod!

Utolsó kommentek