Holográfia

Hivatalosan is megnyílt, és mától látogatható "A holográfia hajnala és horizontja" című kiállítás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában.

A rendezvény egyik látványossága a Greguss Pál által, a magyar koronáról készített térbeli hologram

Az ünnepélyes megnyitót tegnap délután tartottuk. A tárlatot Dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és Gyulai József professzor, a NOVOFER Alapítvány kuratóriumának elnöke nyitotta meg. A megnyitón Dr. Bendzsel Miklós kiemelte, Gábor Dénes korát meghaladó gondolkodású tudós volt, aki nem pusztán mérnöki és feltalálói minőségben tevékenykedett, de szociális íróként erősen foglalkoztatták a modern világ társadalmi problémái is. Mint mondta, Gábor azt az értéket képviselte és követte, miszerint a tudósok felelősséggel tartoznak a társadalom működése iránt.

A kép bal szélén Dr. Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke, mellette Gyulai József professzor, a NOVOFER alapítvány kuratóriumának elnöke

Gyulai József professzor ünnepi beszédében kiemelte, a holográfia ötlete prematúr volt annak megszületésekor, hiszen nem állt rendelkezésre az a technológia, amivel hatékonyan alkalmazható lett volna. Mint mondta, szerencsére a lézer feltalálásával ez a probléma elhárult, és lehetővé vált, hogy minőségi hologramok szülessenek. Gyulai professzor hozzátette, az egész magyarság nevében fejet hajt a Nobel-díjat odaítélő bizottság előtt, hogy az a holográfia alapgondolatát jutalmazta, és így lehetővé tette Gábor Dénes zsenialitásának elismerését.

Hamletet idéző hologram a kiállítás gyűjteményében

További fotókat a tárlatról és a megnyitóról a kiállítás közösségi oldalán nézhettek: facebook.com/Holografia

Holnap megnyílik "A holográfia hajnala és horizontja" kiállítás. Ezen alkalomból Dr. Bendzsel Miklóst, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét kérdeztük Gábor Dénes találmányának fontosságáról, tudományos és kulturális örökségünk ápolásának szükségességéről.

A holográfia hajnala és horizontja címmel a holográfia technológiájáról rendez 2011. szeptember 23-ától kiállítást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A tárlat apropója, hogy a feltaláló, Gábor Dénes munkáját idén negyven éve ismerték el Nobel-díjjal is. Miért tartja fontosnak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, hogy elismert magyar tudósainkról és feltalálóinkról ilyen formában megemlékezzen?

A nemzeti kultúra és tudomány – beleértve a magyar találmányok és technológiák hosszú sorát, Irinyi János hangtalan gyufájától Jedlik Ányos idén 150 éves dinamóján át akár éppen Gábor Dénes holografikus képalkotásáig – osztatlan örökségünk, a magyaroké és az emberiségé. Az alkotókedvhez és a kreatív erőfeszítések hazai folytatásához, a közös múltból a közös jövő építéséhez követhető példákra, a tudatos érvényesülés mintáira is szükség van. Rendezvényeink ezt a célt szolgálják – amolyan „nyitott napok” keretei között, hiszen a szellemi tulajdon védelmének, az innováció fortélyainak is szükségük van hatásos „cégérre”…

Dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke

Mit gondol, napjainkban mekkora jelentőségű Gábor Dénes találmánya?

Gábor Dénes fizikai elvet, felismerést és műszaki megoldást, sajátos elrendezést kombinálva egy új technológia alapjait teremtette meg. Miközben a hétköznapi alkalmazásai gyönyörködtetnek, ez a találmány például az archiválás, a memória-eszközök számára kevésbé nyilvánvaló, ám valóságos kincsesbánya! Úgy vélem, még évtizedeken át szolgálhat az alapelv új és új alkalmazásokat.

Ön szerint mi magyarok mennyire vagyunk büszkék hazánk kiváló tudósaira?

Utcanevek, vetélkedők, évfordulók, díjak. Mindezekkel büszkélkedhetünk ugyan, de azt a nemzeti öntudati színvonalat nem értük el, amely az ír, a skót, a svájci vagy éppen a különféle skandináv nemzeti emlékezet kapcsán megejtő elkötelezettséget és művelődési irányvonalat mutat. Bankjegyeinken, nemzeti alapítványainkban, ösztöndíjrendszereinkben, vagy éppen az áldatlan sorsú műszaki muzeológia infrastrukturális adottságaiban – szemben az idézettekkel – még a hiányok a szembeötlőbbek. Hivatalunk ezért is dolgozott ki egy kormányzati-akadémiai projektben elképzelést a világhírű alkotóink virtuális „dicsőségcsarnokáról”, s hisszük, hogy az újra lendületet vett országkép/márka-építésben is támaszkodhatunk műszaki nagyjaink örökségére.

A holográfia technológiája meglehetősen sok területen bukkan fel a hétköznapokban, elég, ha csak a bankkártyákon elhelyezett biztonsági jelzésekre gondolunk. Ön szerint az emberek mennyire vannak tudatában annak, hogy a hologramok ennyire szervesen a mindennapok részei?

Látható, hogy a természettudományos és műszaki ismeretterjesztés reneszánszát éli. A nagysikerű külföldi csatornák hazai változatai, a klasszikus folyóirataink (Természet világa, Élet és Tudomány) nyomtatott és online kínálata, az új magazinok (legújabban a BBC Science Focus magyar kiadása) sokat tesznek és tehetnek azért, hogy a hétköznapok sodrásából kiemeljék az arra érdemes jelenségeket, találmányokat, leleményeket. Így gyorsulva javulhat közös figyelmünk, tudatosságunk – végső soron joggal elvárható önbecsülésünk.

A technológiát a hamisítás elleni küzdelemben is használják. Mint a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, mondana néhány példát erre?

A holográfia a képes technológiák okos parametrizálhatósági tulajdonságait is birtokolja. Akár kriptográfiai célokat is szolgálhat. Nyilvános tapasztalatul elég azonban akár a hazai hangfelvételhordozók legális, tiszta forrásból származó holografikus címke példáját felhoznom.

Kinek ajánlaná a holográfia kiállítást?

A Kossuth-téri metrókijárat lépcsőgalériája már bizonyította: meghívónkkal mindenkihez szól(hat) a kimagasló műszaki teljesítmények művelődéstörténetileg is jól, attraktívan felidézett históriája vagy továbbélő karrierje… Mégis: célcsoportul szívesen választanám a 10-25 év közötti tanulóifjúságot (Gábor Dénes 10 évesen szabadalmaztatta „Aeroplán körhintáját”!) és a politikai döntéshozókat…

Tavaly Bláthy Ottó Titusz születésének 150. és a nevéhez kötődő találmány, a transzformátor feltalálásának 125 éves évfordulójáról emlékeztek meg kiállítás formájában. Idén Gábor Dénes és a holográfia a téma. Van esetleg már tervük a jövő évre is?

Tekintettel arra, hogy hivatalunk a gazdaság innovatív serkentése mellett a kreatív iparágak és a kultúra lendületben tartásáért is érez indíttatást és felelősséget, valószínű, hogy a tudomány és a művészet kölcsönhatásainak gazdag kínálatából fogunk választani 2012-ben.