Ma a holográfia technológiájának két újabb felhasználási területét mutatjuk be, ez pedig az ultragyors fényképezés és a hologramok referenciaképként történő felhasználása. Mindkét képalkotási eljárást elsősorban a tárolt térbeli információk rögzítésére alkalmazzák.

Kezdjük az ultragyors képekkel. Az ultragyorsan végbemenő jelenségek vizsgálata során lényeges információ lehet, hogy egy adott pillanatban a tárgyak hogyan helyezkednek el, milyen a távolságuk vagy milyenek az egyéb viszonyaik. Ezek rögzítésére ma már vannak ugyan fényképészti eljárások és a jelenség rögzítésére alkalmas kamerák is, de egyetlen hologram segítségével is minden szükséges adat meghatározható. Nagy előnye a hologramnak, hogy a mélységélességet csak az alkalmazott lézer koherenciahossza korlátozza, így általában igen nagy mélységélességű, jó minőségű hologram készíthető a vizsgálat tárgyáról. A módszer kiválóan alkalmas például buborékkamrán keresztülhaladó részecskék, robbanások, meteoritok becsapódásakor kialakuló kráterek modelleken történő vagy épp mozgó lövedék vizsgálatához.

Az ultragyors fényképezéssel a kilőtt golyóról is számos információ megtudható

A második módszer során a hologramot nem a folyamat, hanem a változás vizsgálatára használják referenciaképként. A hologramot előhívás után ugyanabba a helyzetbe állítják vissza, ahogyan a  felvétel készítése során elhelyezték, majd a rekonstrukció során egyidejűleg világítják meg a hologramot és a tárgyat, így a rekonstruált kép magára a tárgyra szuperponálódik. Ennek az eljárásnak a segítségével a kutatók információt kaphatnak arról, hogy a vizsgálat tárgya milyen változásokon, akár egészen apró változásokon esett át a két felvétel között eltelt időszakban. A módszer segítségével lehetővé válik egy folyamatosan alakuló tárgy filmezése is, míg mozgófényképezéssel utólag három dimenzióban is tanulmányozhatóvá válnak a kérdéses tárgy rezgései és igénybevételei.

Forrás: Mozaik web-tankönyv