Gábor Dénes a fenntartható fejlődésről

Gábor Dénest az 1950-es évek végétől kezdve a fizika mellett egy új témakör is elkezdte foglalkoztatni, nevezetesen a társadalmat fenyegető kihívások és az emberiség jövője. 1963-ban jelent meg, Találjuk fel a jövőt! című könyve (amelynek egy példányát ti is megnyerhetitek, ha a Facebook oldalunkon játszotok), amelyben a társadalmat fenyegető problémákról – az atomháborúról, a szegénységről, a társadalmi egyenlőtlenségről, az energiaforrások lehetséges kimerüléséről – értekezik, miközben hangsúlyozza a tudósok és feltalálók társadalmi felelősségvállalásának szükségességét.

Ez utóbbi kérdésről beszél abban az 1972-ben készült interjúban is, amelyet teljes egészében meghallgathattok A holográfia hajnala és horizontja kiállításon, és amelyből ízelítőül egy részletet bemutatunk itt is. Meg kell mondjuk, lenyűgöző, ahogy korát meghaladó előrelátással és bölcsességgel a hagyományos energiaforrások kimerüléséről és a fenntartható fejlődés szükségességéről beszél.

A Sokszemközt - tudósokkal című műsorhoz 1972-ben Sas Elemér készítette a beszélgetést.

Az interjú egy másik részletét, amelyben Gábor Dénes a holográfia ötletéről mesél, korábbi blogbejegyzésünkben megnézhetitek.

0 Tovább

Minden irányból nézve tökéletes!

A holográfia hajnala és horizontja kiállítás több magyar fejlesztés mellett kiemelt újdonságként említi a holográfia elvein alapuló televíziót, a HoloVíziót, amelyet a Holografika Kft fejleszt. A magyar innovációról a cég ügyvezetőjével, Balogh Tiborral készítettünk interjút.

Néhány szóban összefoglalná, hogy hogyan működik ez a technológia?

A HoloVízió gyakorlatilag egy egyszerűsített hologram, ami hologram geometriai elveket követve működik, de elhagyja a hologramok hordozta többletinformációk jelentős részét. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a képernyő minden egyes pontjából minden irányba különböző színű sugarakat vetít, amik együttesen holografikus hatást keltenek, és valós 3 dimenziós képet adnak.

Talán egyszerűbb, ha egy hasonlattal is válaszolok a kérdésre. Ha egy monitorra ránézek, és annak egy képpontját kiválasztom, akkor az a pixel minden irányból nézve mondjuk pirosnak látszik. Ha viszont kinézek az ablakon, akkor, amit látok, az egy valódi 3D-s kép. Nekünk azt kellett kitalálni, hogy az ablaküvegen át látott látványt hogyan tudjuk egy monitoron keresztül visszaadni, vagyis azt kellett megvalósítani, hogy a képernyőt különböző irányokból nézve más-t és mást lássunk. Az ablak elvét a holografikus képernyőn keresztül pedig a fent említett módon érhetjük el: azaz, hogy egy pontból több irányba különböző színű fényt sugárzunk.

Balogh Tibor bemutatja a HoloVíziót (forrás: A jövő technikája)

A gyakorlatban hogyan kell elképzelni a holografikus televízió látványvilágát?

A dolognak pont az az érdekessége, hogy ez nem egy holografikus interferencián alapuló rendszer, hanem csak úgy viselkedik. Ha a képernyő elé állunk, akkor úgy viselkedik, mint egy hologram, körbejárható, több szögből is megnézhető. Ugyanakkor a HoloVízió ennél többet is ad. Annak köszönhetően, hogy a fénysugarakat vetítjük,  kevesebb információból tudunk holografikus látványt létrehozni, mint egy valódi hologram esetében, csak sokkal nagyobb méretben, élethű színekkel. Persze ez a kevesebb információ, még mindig százszor több mint, amit egy sima monitor megjelenít.

Más 3D-s képalkotási technológiával szemben mik a HoloVízió előnyei?

Az, hogy ez tényleg 3D, és nem csak annak mondják! A mostani 3 dimenziós tévék például valójában csak 2D-s készülékek, amelyek a képalkotási technológiájuknak köszönhetően három dimenzió hatását keltik. Ezeknek millió baja van: torzul a kép, ha mozgatjuk a fejünket, mert a sztereo képalkotás nem hordoz elég információt ahhoz, hogy ha jobbról, vagy balról nézem, akkor is jó képet lássak. Éppen ezért, a hagyományos 3D-nek mondott monitorok, vetítővásznak előtt nem mindegy, hogy hova ülünk. A HoloVízió ezzel szemben stabil képet sugároz, amit, ha jobbra, balra mozgok, akkor is minden irányból tökéletesnek látok, mint a valóságban.

Ugyanakkor, mondhatnám azt is, hogy a HoloVízió abban különbözik más képalkotási technológiáktól, hogy ezt nem kell magyarázni. Elé áll valaki, és döbbentem konstatálja, hogy ez valóban 3D!

Van, ahol már a gyakorlatban is használnak ilyen készüléket?

Igyekszünk őket eladni, azoknak, akik pénzt adnak érte. Mivel ez a piacon elérhető legjobb technológia, de nem a legolcsóbb, ezért főként a professzionális piacokról kerülnek ki a vevőink, olyan cégek, intézmények közül, akiknek ténylegesen 3D adatokra van szükségük. Ilyen az orvosi terület vagy például az olaj és gázipar, ahol explorációs kutatásokra használják a displayt. A miskolci egyetemen ábrázoló geometriai projekteknél alkalmazzák a tőlünk vett készüléket, de a vásárlóink között van az egyik legnagyobb koreai gyártó is, mert a saját fejlesztésű készülékét nem tudja rendesen használni.

Újabban a szórakoztató ipar is elkezdett érdeklődni, főleg élményparkok jelentkeztek, és igyekszünk megcélozni a filmipart is. Kifejlesztettünk az első szemüvegnélküli mozit, aminek a hordozható prototípusa is elég hatalmas, 3,5 méter képátlóval rendelkezik, és ami szemüveg nélkül látható tökéletes 3D-s képet jelenít meg. Ezt a rendszert épp most mutattuk be Koreában, ahová meghívást kaptunk a The Asia Content and Entertainment Industry Fair (ACE Fair) rendezvényre, ahol Gwangju polgármestere a mi készülékünkön keresztül mondott nyitóbeszédet.

3D-s mozirendszer (Forrás: Holografika)

Mit gondol, mennyi fejlesztésre van még szükség ahhoz, hogy a HoloVíziók a hétköznapi fogyasztók nappalijába is megjelenhessenek?

Azt gondolom, hogy mindenképpen a szemüveg nélküli technológiáé a jövő az otthonokban, hiszen a moziban a szemüveg még elmegy, elüldögélnek a sötétében benne 2-2,5 órát a nézők, de az otthonokban ez nem működik. Otthon felállunk egy sörért, összebújnánk a kedvesünkkel a film alatt, telefonálunk, e-mailezünk filmnézés közben, és akkor a szemüveg útban van.

A kérdésre válaszul azt mondanám, hogy mint technológia, mint létező készülék a dolog már ma elérhető a háztartások számára is. Ugyanakkor ahhoz, hogy ez televízió legyen, ahhoz olyan adást is kell sugározni, az adások elkészítéséhez pedig olyan felvételi rendszert kell alkalmazni, hogy a látvány létrejöhessen. Tehát, a tévécsatornák előtt még hosszú az út. Viszont számos meglévő filmet, főként az olyan animációs filmeket, mint a „Shrek” vagy az „Oroszlánkirály 3D” nagyon hamar át lehetne ültetni erre a technológiára, mert lényegében csak számítógépes utómunkára van szükség ahhoz, hogy működjön.

A honlapjuk szerint számtalan nemzetközi technológiai bemutatón szerepelnek a HoloVízióval. A magyar közönség láthatja valamikor a közeljövőben a találmányt?

A jövőre nézve most nem tudok még mit mondani. Legutóbb májusban, a Millenáris parkban rendezett Magyar Innovációs TechShow egyik szereplője voltunk, ahova huszonegy magyar innovációt hívtak meg, köztük a HoloVíziót.

 

A Holografika Kft. weboldalán számos érdekes videóanyag mellett találtok egy kisfilmet a 3D-s moziról is. Kattintsatok IDE, ha kíváncsiak vagytok.

0 Tovább

Ez a találmány valóságos kincsesbánya!

Holnap megnyílik "A holográfia hajnala és horizontja" kiállítás. Ezen alkalomból Dr. Bendzsel Miklóst, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét kérdeztük Gábor Dénes találmányának fontosságáról, tudományos és kulturális örökségünk ápolásának szükségességéről.

A holográfia hajnala és horizontja címmel a holográfia technológiájáról rendez 2011. szeptember 23-ától kiállítást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A tárlat apropója, hogy a feltaláló, Gábor Dénes munkáját idén negyven éve ismerték el Nobel-díjjal is. Miért tartja fontosnak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, hogy elismert magyar tudósainkról és feltalálóinkról ilyen formában megemlékezzen?

A nemzeti kultúra és tudomány – beleértve a magyar találmányok és technológiák hosszú sorát, Irinyi János hangtalan gyufájától Jedlik Ányos idén 150 éves dinamóján át akár éppen Gábor Dénes holografikus képalkotásáig – osztatlan örökségünk, a magyaroké és az emberiségé. Az alkotókedvhez és a kreatív erőfeszítések hazai folytatásához, a közös múltból a közös jövő építéséhez követhető példákra, a tudatos érvényesülés mintáira is szükség van. Rendezvényeink ezt a célt szolgálják – amolyan „nyitott napok” keretei között, hiszen a szellemi tulajdon védelmének, az innováció fortélyainak is szükségük van hatásos „cégérre”…

Dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke

Mit gondol, napjainkban mekkora jelentőségű Gábor Dénes találmánya?

Gábor Dénes fizikai elvet, felismerést és műszaki megoldást, sajátos elrendezést kombinálva egy új technológia alapjait teremtette meg. Miközben a hétköznapi alkalmazásai gyönyörködtetnek, ez a találmány például az archiválás, a memória-eszközök számára kevésbé nyilvánvaló, ám valóságos kincsesbánya! Úgy vélem, még évtizedeken át szolgálhat az alapelv új és új alkalmazásokat.

Ön szerint mi magyarok mennyire vagyunk büszkék hazánk kiváló tudósaira?

Utcanevek, vetélkedők, évfordulók, díjak. Mindezekkel büszkélkedhetünk ugyan, de azt a nemzeti öntudati színvonalat nem értük el, amely az ír, a skót, a svájci vagy éppen a különféle skandináv nemzeti emlékezet kapcsán megejtő elkötelezettséget és művelődési irányvonalat mutat. Bankjegyeinken, nemzeti alapítványainkban, ösztöndíjrendszereinkben, vagy éppen az áldatlan sorsú műszaki muzeológia infrastrukturális adottságaiban – szemben az idézettekkel – még a hiányok a szembeötlőbbek. Hivatalunk ezért is dolgozott ki egy kormányzati-akadémiai projektben elképzelést a világhírű alkotóink virtuális „dicsőségcsarnokáról”, s hisszük, hogy az újra lendületet vett országkép/márka-építésben is támaszkodhatunk műszaki nagyjaink örökségére.

A holográfia technológiája meglehetősen sok területen bukkan fel a hétköznapokban, elég, ha csak a bankkártyákon elhelyezett biztonsági jelzésekre gondolunk. Ön szerint az emberek mennyire vannak tudatában annak, hogy a hologramok ennyire szervesen a mindennapok részei?

Látható, hogy a természettudományos és műszaki ismeretterjesztés reneszánszát éli. A nagysikerű külföldi csatornák hazai változatai, a klasszikus folyóirataink (Természet világa, Élet és Tudomány) nyomtatott és online kínálata, az új magazinok (legújabban a BBC Science Focus magyar kiadása) sokat tesznek és tehetnek azért, hogy a hétköznapok sodrásából kiemeljék az arra érdemes jelenségeket, találmányokat, leleményeket. Így gyorsulva javulhat közös figyelmünk, tudatosságunk – végső soron joggal elvárható önbecsülésünk.

A technológiát a hamisítás elleni küzdelemben is használják. Mint a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, mondana néhány példát erre?

A holográfia a képes technológiák okos parametrizálhatósági tulajdonságait is birtokolja. Akár kriptográfiai célokat is szolgálhat. Nyilvános tapasztalatul elég azonban akár a hazai hangfelvételhordozók legális, tiszta forrásból származó holografikus címke példáját felhoznom.

Kinek ajánlaná a holográfia kiállítást?

A Kossuth-téri metrókijárat lépcsőgalériája már bizonyította: meghívónkkal mindenkihez szól(hat) a kimagasló műszaki teljesítmények művelődéstörténetileg is jól, attraktívan felidézett históriája vagy továbbélő karrierje… Mégis: célcsoportul szívesen választanám a 10-25 év közötti tanulóifjúságot (Gábor Dénes 10 évesen szabadalmaztatta „Aeroplán körhintáját”!) és a politikai döntéshozókat…

Tavaly Bláthy Ottó Titusz születésének 150. és a nevéhez kötődő találmány, a transzformátor feltalálásának 125 éves évfordulójáról emlékeztek meg kiállítás formájában. Idén Gábor Dénes és a holográfia a téma. Van esetleg már tervük a jövő évre is?

Tekintettel arra, hogy hivatalunk a gazdaság innovatív serkentése mellett a kreatív iparágak és a kultúra lendületben tartásáért is érez indíttatást és felelősséget, valószínű, hogy a tudomány és a művészet kölcsönhatásainak gazdag kínálatából fogunk választani 2012-ben.

0 Tovább

Hogy támadt a találmány?

Már csak néhány nap, és a nagyközönség előtt is megnyílik "A holográfia hajnala és horizontja" című kiállítás. Közösségi oldalunkon már láthattok fotókat a lázas építkezésről, de készültünk más ízelítővel is.

Az alábbi videó egy 1972-ben készült interjú részlete, amelyben Sas Elemér Gábor Dénest a holográfiáról és egyéb munkáiról kérdezi. A teljes beszélgetést a kiállításon megnézhetitek, most álljon itt néhány gondolat arról, "hogy támadt a találmány".

A Sokszemközt - tudósokkal című műsorba készült interjú során Gábor Dénes, mint évtizedek óta Angliában élő, Nobel-díjas magyar származású tudós és a londoni Imperial College alkalmazott elektronika professzora nyilatkozik.

0 Tovább

Holográfia

blogavatar

Mi a holográfia? Hogyan működik? Hol és hogyan használják? Nálunk megtudhatod!

Utolsó kommentek