Gábor Dénes álma megvalósult!

Amikor Gábor Dénes kitalálta a holográfiát az volt a célja, hogy az elektronmikroszkóp képalkotását javítsa, egészen pontosan azzal a szándékkal, hogy mikroszkóppal a tudósok képesek legyenek atomi szintig látni az anyagszerkezetet. Gábor Dénesnek ez ugyan nem sikerült, de a holográfia ötletének megszületése után közel fél évszázaddal ezt a problémát is megoldotta tudós közösség. 1990-ben készült el az első atomi felbontású hologram, majd néhány évvel később a Magyar Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetének szakértői megalkották az első olyan röntgen hologramot, amiből egy kristály atomjainak háromdimenziós képét rekonstruálhatták. 

A röntgenholográfia esetében röntgensugarak hozzák létre a képet, ahol a minta egy-egy gerjesztett atomja a fényforrás. A hologram nem fényérzékeny lemezen, hanem egy sugárzás-érzékelőn jön létre. A számítógépes feldolgozás után az atomok rekonstruált képe a képernyőn jelenik meg, és így néz ki:

Kép forrása: MTA SZTAKI

A technológia a kilencvenes évek óta számos fejlesztésen ment keresztül, a magyar fejlesztést japán és amerikai kutatók is átvették. Az eljárás különösen alkalmas új szerkezeti anyagok, gyógyszerek kifejlesztéséhez, illetve az élő szervezetek működésének mélyebb megismeréséhez is.

Ha ennél mélyebb betekintésre vágytok, ajánljuk a Fizikai Szemle 1997/7-es számának vonatkozó írását, amelyet IDE kattintva online is elérhettek.

0 Tovább

Gábor Dénes a fenntartható fejlődésről

Gábor Dénest az 1950-es évek végétől kezdve a fizika mellett egy új témakör is elkezdte foglalkoztatni, nevezetesen a társadalmat fenyegető kihívások és az emberiség jövője. 1963-ban jelent meg, Találjuk fel a jövőt! című könyve (amelynek egy példányát ti is megnyerhetitek, ha a Facebook oldalunkon játszotok), amelyben a társadalmat fenyegető problémákról – az atomháborúról, a szegénységről, a társadalmi egyenlőtlenségről, az energiaforrások lehetséges kimerüléséről – értekezik, miközben hangsúlyozza a tudósok és feltalálók társadalmi felelősségvállalásának szükségességét.

Ez utóbbi kérdésről beszél abban az 1972-ben készült interjúban is, amelyet teljes egészében meghallgathattok A holográfia hajnala és horizontja kiállításon, és amelyből ízelítőül egy részletet bemutatunk itt is. Meg kell mondjuk, lenyűgöző, ahogy korát meghaladó előrelátással és bölcsességgel a hagyományos energiaforrások kimerüléséről és a fenntartható fejlődés szükségességéről beszél.

A Sokszemközt - tudósokkal című műsorhoz 1972-ben Sas Elemér készítette a beszélgetést.

Az interjú egy másik részletét, amelyben Gábor Dénes a holográfia ötletéről mesél, korábbi blogbejegyzésünkben megnézhetitek.

0 Tovább

Mérnök és feltaláló (5. rész)

Bár Gábor Dénes munkásságának legelismertebb eredménye a holográfia feltalálása, a tudós számos találmányt és szabadalmat mondhat magáénak. Ma ezek közül szemezgetünk néhányat.

Ahogy a sorozatunk korábbi részében is írtuk, Gábor Dénes tízévesen nyújtotta be első szabadalmi kérelmét Aeroplán-körhinta” néven (lásd fent). Később képzett tudósként, és az elektronoptika szakértőjeként számos szabadalmat nyújtott be fémgőz-ívlámpákra, vákuumbiztos árambevezetésre, elektronlencsékre, fotó objektívek tökéletesítésére vonatkozóan. Több szabadalma foglalkozik a mágnesességgel, ilyenek a mágneses rögzítő anyagok, a mágneses rögzítő berendezések vagy a mágneses pásztázó fej. Találmányai között szerepel a vákuum ionszivattyú, az izzólámpa, olyan ívlámpa, amely szobahőmérsékleten szilárd, üzemi hőmérsékleten folyékony töltetű, valamint az ultrahang kamera és a háromdimenziós képvetítés. Külön érdekesség, hogy Gábor Dénes szerkesztett univerzális analóg számítógépet és lapos, színes tv-képcsövet is.

Balra az izzólámpa, jobbra a különleges kollimátort használó lapos képcső szabadalmi ábrája

Gábor Dénes a holografikus képalkotásra vonatkozóan is több szabadalommal rendelkezik. Többek között szerkesztett holografikus memóriát, kidolgozott egy holografikus tárgyfelismerő és egy mintázat felismerő rendszert is.

Ha kíváncsiak vagytok Gábor Dénes szabadalmainak teljes listájára, akkor ajánljuk a Fizikai Szemle 2000/6-os számát, amelyben tematikus gyűjtés szerepel ezekről.

Forrás: Iparjogvédelmi Szemle (2000. június), Sulinet, Fizikai Szemle (2000/6.)

0 Tovább

Rózsa helyett tablót termett a türelem

2011. szeptember 23-ától tekinthető meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában „A holográfia hajnala és horizontja” című kiállítás, amely a holográfia technológiáját mutatja be, és a feltaláló Gábor Dénesről emlékezik meg. A rendezvény egyik fő szervezője a NOVOFER Alapítvány, amely Gábor Dénes örökségét ápolja. A rendezvény szervezéséről és megvalósításáról a NOVOFER Alapítvány titkárával, Kosztolányi Tamással beszélgettünk.

Hogy némi betekintést adjunk olvasóinknak egy ilyen kaliberű rendezvény megszervezéséről, mondana néhány szót arról, mikor és hogyan kezdték el szervezni a programot?

Alapítványunk minden év elején – figyelemmel az esetleges évfordulókra – feladattervet készít, melyet a Kuratórium megtárgyal. 2011-ben 40. évfordulóját ünnepelhetjük annak, hogy Gábor Dénest Nobel-díjjal ismerték el a holográfiai módszer feltalálásáért és továbbfejlesztésében elért eredményeiért. Ennek tiszteletére kezdtünk hozzá egy több helyszínen megtekinthető kiállítás megvalósításához, melyen bemutathatjuk a magyar tudományos eredmények felhasználásával született, mindennapi életünk részévé vált holográfiai alkalmazásokat, az e területen szabadalmazott vagy bejelentett találmányokat (informatikai, biztonságtechnikai, egészségügyi, képzőművészeti, stb.).

Gábor Dénes sokrétű életművének ugyanis egyik legismertebb eredménye a holográfia volt, mely a lézerek felfedezésével vált tudományos kuriózumból a mindennapi életünket is befolyásoló eredménnyé. Az életmű kiteljesítésében a lézerfizikának közvetlen szerep jutott.

Elképzelésünket először is megosztottuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának illetékeseivel, akiktől nemcsak hasznos tanácsokat kaptunk, hanem a megvalósítás feltételeit biztosító együttműködési készséget is. A Hivatal a korábbiakban is szívesen támogatta mindazon kezdeményezéseinket, melyek összhangban állnak saját céljaikkal. Ezen támogatói háttér már elegendő volt ahhoz, hogy február közepén megkezdődjön a szervezés.

Az elvégzendő feladatokat végiggondolva elkészült a megvalósítható határidőket tartalmazó feladatterv. A részvételi igény felmérése érdekében több mint 50 szervezetet (egyetemek, kutató intézetek) és általunk ismert szakembert kerestünk meg, majd a visszajelzések után Gyulai József akadémikus, a kuratórium elnökének bevonásával döntés született a bemutatandó alkotásokról.

Milyen kihívásokkal, nehézségekkel szembesültek a kiállítás anyagának összeállítása során?

A nehézségek közé tartozhat hol a bőség, hol a szűkösség zavara. Szerencsére esetünkben viszonylag hamar kialakult a konfliktusmentes egyensúly az igények és a lehetőségek között. Az egyes tablók kidolgozása során keletkezett „problémákat” pedig a folyamatos egyeztetésekkel sikerült megnyugtató módon megoldani. A kitartó türelem jelen esetben rózsa helyett tablót termett.

A tárlat megvalósításához jelentős szakmai és tudományos háttérre lehetett szükség. Kik működtek még közre a projektben?

Valamennyi alkotó segítette a munkát. Mégis kiemelném elsősorban Koppa Pál egyetemi docens (BME) és Hámori András kutató (MTA MFA) önzetlen közreműködését, akiktől a koncepció véglegesítéséhez is kaptunk hasznos tanácsokat. Gál József és Szabó Sándor (In memoriam Gábor Dénes oklevéllel elismert holográfus) a hologram képek rendelkezésünkre bocsátásával és installálásával járult hozzá a remélt sikerhez. Ugyancsak köszönet illeti a Hivatal szakembereit, Varju Zsuzsát és Gács Jánost, akik hozzáértő és lelkiismeretes munkája nélkül nem jöhetett volna létre a kiállítás. A minőségi kivitelezésért pedig a Stáb Stúdió Kft. szakembereit illeti dicséret.

Elsősorban kiknek ajánlaná a tárlat megtekintését?

Elsősorban a mindenre nyitott fiataloknak, az érdeklődő középkorúaknak és a kíváncsi idősebbeknek. Egyszóval: mindenkinek.

Mondana néhány olyan érdekességet, ami miatt mindenképpen érdekes ellátogatni a tárlatra?

Azt hiszem nem tévedhetek akkor, amikor különösen érdekesnek tartom a Holografika fejlesztő csapata által létrehozott 3D televíziót, mely már különböző nemzetközi kiállításokon is nagy sikerrel szerepelt. Külön öröm számunkra, hogy a fejlesztést hosszú évekkel ezelőtt megkezdő Balogh Tibor villamosmérnök – igen fiatalon – már 1991-ben elnyerhette a Gábor Dénes-díjat.

A „látvány-holográfia” egyébként is rendkívül népszerű az egész világon, és nem gyakran talál a kíváncsi érdeklődő Budapest központjában olyan helyszínt, ahol a háromdimenziós képek nyújtotta élményen túl még népszerű tudományos ismeretekhez is hozzájuthat.

További információk a kiállításról a rendezvény Faceboook oldalán (facebook.com/Holografia). Az oldalra látogatókat izgalmas nyereményjáték is várja!

0 Tovább

Mérnök és feltaláló (4. rész)

Mérnök és feltaláló című sorozatunk első három részében (1. rész2. rész3. rész) Gábor Dénes munkásságát és szakmai pályafutását tekintettük át. Ma, hogy tovább tisztelegjünk a tudós zsenialitása előtt életében megkapott díjairól adunk számot, továbbá megnézzük posztumusz milyen elismerésekben részesült.

Kezdjük talán a legtöbbször említett és leginkább köztudott elismerésével: 1971-ben a „a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért” fizikai Nobel-díjat kapott.

Kevésbé ismert, de tudományos szempontból fontos elismerés, hogy Gábor Dénest a brit Royal Society rendes tagjává választották 1956-ban, a Magyar Tudományos Akadémiának 1964-ben lett tiszteletbeli tagja, míg az amerikai National Academy of Sciences 1973-ban választotta külső tagjává. Számos egyetem is díszdoktorává avatta: Southampton (1970), Delft (1971), Surrey (1972), City (1972), London (1973) és a Columbia (1975) tisztelte meg ezzel a címmel.

Szakmai érdemeiért a következő díjakban is részesült: 

- 1967-ben megkapta a genovai kommunikációtudományi intézet Kolumbusz Kristóf-díját, valamint Thomas Young-érmet kapott a Institute of Physics-től (IOP).

- 1968-ban a Franklin Intézet Michelson-éremmel, a Royal Society Rumford-éremmel díjazta

- 1970-ben érdemérmet kapott az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) konzorciumától, a magyar orvosi kamara Semmelweis-éremmel tüntette ki, míg Nagy-Britanniában a Brit Birodalom Érdemrendjének parancsnoka (commander) címmel tisztelték meg

1979-ben bekövetkezett halála után is számos módon és formában emlékeztek meg mérnöki és kutatói nagyságáról:

- Az innováció területén végzett kiemelkedő szakmai munka elismerésére a NOVOFER Alapítvány 1989-ben hazai és nemzetközi Gábor Dénes Díjat alapított. A  Royal Society ugyanezen évtől adja át a Gábor-érmet a biológia területén elért kiváló teljesítményért.

- Hazánkban nevét viseli a Gábor Dénes Főiskola, Debrecenben található a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium, Szegeden pedig a Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola, amely minden évben megrendezi a Gábor Dénes Országos Számítástechnikai Emlékversenyt.

- Potsdamban az az utca viseli a nevét, ahol a Potsdamer Centrum für Technologie található.

- 2009-ben az Imperial College megnyitotta a Gabor Hall névre keresztelt előadótermét

- a 2000-ben felfedezett 72071-es számú kisbolygó Gábor Dénes után kapta a Gábor nevet.

- Halálának huszonötödik évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank ezüst emlékpénzt adott ki, születésének 110. évfordulójáról pedig a Google is megemlékezett.

Forrás: Wikipédia angol és magyar oldala, magyarvagyok.comgabordenes.mtak.hu

0 Tovább
«
123

Holográfia

blogavatar

Mi a holográfia? Hogyan működik? Hol és hogyan használják? Nálunk megtudhatod!

Utolsó kommentek