Holográfia

A holográfia mibenlétéről szóló rövid áttekintésünk után, ideje, hogy megismerkedjük a feltaláló személyével is. Három részes sorozatunkban előbb Gábor Dénes ifjúkorát tekintjük át, majd a holográfia ötletének megszületése előtti, illetve utáni szakmai pályafutását.

Gábor Dénes 1900. június 5-én született Budapesten Günszberg Bernát és Jakobovits (Kálmán) Adél gyermekeként. A szülőknek három fia született, Dénes a legidősebb, öccsei György (1901) és Endre (1903). Az apa 1902-ben változtatta saját és így fiai nevét Günszbergről Gáborra, majd a zsidó hagyományok folyamatos elhagyása után 1919-ben áttért az evangélikus hitre is. A család a VI. kerületi Bulyovszki utcában (ma Rippl-Rónai utca, lásd fotó) élt a Városliget közelében.

Az ifjú Dénes családi ágon örökölte a műszaki ismeretek és a matematika iránti érdeklődést. Rokonságában több gépészmérnök és építész is szerepelt, sőt édesapja is mérnöknek készült. Günszbergnek azonban más szakmát szánt s sors: középiskolai tanulmányai befejezése előtt családi vállalkozásuk tönkrement, így az iskola után kénytelen volt tisztviselőnek állni. Harmadik fia megszületésekor már a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságnál (MÁK Rt.) dolgozott, ahol előbb főkönyvelőként, majd cégvezetőként tevékenykedett, 1928-as nyugdíjazásakor pedig már igazgatóként távozott a cégtől. Bár mérnök nem lett belőle, érdeklődése nem múlt el nyomtalanul: komoly műszaki témájú könyvtárat gyűjtött össze, amelyeket az ifjú Dénes is előszeretettel olvasgatott. Az apa Edison életrajzát olvasta fel fiainak, akiket születésnapjukra Verne-regényekkel örvendeztetett meg.

Ilyen családi háttér mellett nem meglepő tehát, hogy Dénest már gyermekként érdekelték a műszaki alkotások. Olyannyira, hogy alig 10 évesen már bejelentette első szabadalmát, amely egy aeroplán körhinta terve volt. A szabadalmi jogot 1911-ben meg is kapta hozzá. Gábor Dénesnek ez egyébként az egyetlen, közvetlenül Magyarországon bejegyzett szabadalma.

"Hologramnak nevezem, mert holos-t, vagyis mindent tartalmaz" - írja 1949-ben kelt, Selényi Pálnak címzett levelében Gábor Dénes találmányáról. De mi is az a holográfia, amelynek ötletét 1971-ben Nobel-díjra is érdemesnek találták?

A hologram egy görög eredetű kifejezés, amely a holos "egész" és a gramma "üzenet" szavak összetételéből származik. A holográfia egy képalkotási technika, amely egy tárgy képét három dimenzióban rögzíti. A gyakorlatban ez az eredeti tárgyról kiinduló fényhullámok teljes rekonstruálást igényli - ehhez a feltalálás idején még nem állt rendelkezésre megfelelő fényforrás, de a hatvanas években a lézertechnológia elindulásával már megvalósíthatóvá vált. 1962-ben az USA-ban alkották meg az első valódi hologramot (jobbra), amelyen egy játékvonat 3D-s képe volt látható.

Az eljárás során a tárgyról reflektálódott fényhullám és egy segédhullám interferenciáját rögzítették egy fényérzékeny lemezen. A segédhullám felvételével a tárgyról visszavert fény eloszlása is rögzíthető, ellentétben a hagyományos fényképezéssel. Ennek köszönhetően a tárgy a felvételen mélységében, méretében, alakjában és textúrájában is helyesen jelenik meg.

Izgalmas és tartalmas kiállítás nyílik szeptember 23-án a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában a kiváló magyar tudós és feltaláló, Gábor Dénes Nobel-díjjal történő elismerésének 40. évfordulója alkalmából. Az érdeklődők megismerhetik a feltaláló életútját, munkásságát és szakmai érdemeit, megtudhatják, miért korszakalkotó a találmánya, hogyan működik a holográfia technológiája, és hogyan hasznosítják az ötletet napjainkban.

A kiállítás szeptember 23-án a Kutatók Éjszakája programjaként meghosszabbított nyitva tartással, 21 óráig várja majd az érdeklődőket.

Szeptember 23-a és október 13-a között, a rendezvény szervezői csoportok számára előzetes bejelentkezés alapján tárlatvezetést is biztosítanak a Magyar Innovációs Szövetség ifjúsági tagozatának segítségével. Bejelentkezésre a 06-1-315-3201-es telefonszámon, Matastik Szilviánál van lehetőség.

Mindenkit szeretettel várunk!