A holográfia mibenlétéről szóló rövid áttekintésünk után, ideje, hogy megismerkedjük a feltaláló személyével is. Három részes sorozatunkban előbb Gábor Dénes ifjúkorát tekintjük át, majd a holográfia ötletének megszületése előtti, illetve utáni szakmai pályafutását.

Gábor Dénes 1900. június 5-én született Budapesten Günszberg Bernát és Jakobovits (Kálmán) Adél gyermekeként. A szülőknek három fia született, Dénes a legidősebb, öccsei György (1901) és Endre (1903). Az apa 1902-ben változtatta saját és így fiai nevét Günszbergről Gáborra, majd a zsidó hagyományok folyamatos elhagyása után 1919-ben áttért az evangélikus hitre is. A család a VI. kerületi Bulyovszki utcában (ma Rippl-Rónai utca, lásd fotó) élt a Városliget közelében.

Az ifjú Dénes családi ágon örökölte a műszaki ismeretek és a matematika iránti érdeklődést. Rokonságában több gépészmérnök és építész is szerepelt, sőt édesapja is mérnöknek készült. Günszbergnek azonban más szakmát szánt s sors: középiskolai tanulmányai befejezése előtt családi vállalkozásuk tönkrement, így az iskola után kénytelen volt tisztviselőnek állni. Harmadik fia megszületésekor már a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságnál (MÁK Rt.) dolgozott, ahol előbb főkönyvelőként, majd cégvezetőként tevékenykedett, 1928-as nyugdíjazásakor pedig már igazgatóként távozott a cégtől. Bár mérnök nem lett belőle, érdeklődése nem múlt el nyomtalanul: komoly műszaki témájú könyvtárat gyűjtött össze, amelyeket az ifjú Dénes is előszeretettel olvasgatott. Az apa Edison életrajzát olvasta fel fiainak, akiket születésnapjukra Verne-regényekkel örvendeztetett meg.

Ilyen családi háttér mellett nem meglepő tehát, hogy Dénest már gyermekként érdekelték a műszaki alkotások. Olyannyira, hogy alig 10 évesen már bejelentette első szabadalmát, amely egy aeroplán körhinta terve volt. A szabadalmi jogot 1911-ben meg is kapta hozzá. Gábor Dénesnek ez egyébként az egyetlen, közvetlenül Magyarországon bejegyzett szabadalma.

Dénes elemi iskolai tanulmányait 1906 és 1910 között a Szemere utcai népiskolában végezte, majd tízévesen átkerült a Markó utcai Magyar Királyi Állami Főreáliskolába. Ez a gimnázium abban az időben Budapest legjobb iskolái közé tartozott: ott tanult egykor Bánki Donát, a festő Szőnyi István és az író Karinthy Frigyes is. Az iskolában a golyóstollat feltaláló Bíró László József volt Gábor Dénes osztálytársa.

Ifjú feltalálónk 1918-ban érettségizett le, amikor is azonnal behívták katonának. Az észak-itáliai fegyverszünet megkötése után hazatérhetett, így még abban az évben beiratkozott a  Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. 1920-tól Berlinben folytatta tanulmányait a charlottenburgi Technische Hochschule elektromérnöki karán. Fizika iránti érdeklődése itt újabb lendületet kap, rendszeresen látogatta ugyanis Albert Einstein Szilárd Leó által szervezett szemináriumi óráit, ahol Wigner Jenő és Neumann János mellett foglalhatott helyett. Elektromérnöki diplomáját Berlinben kapta 1924-ben, majd később doktori fokozatát is ott szerezte meg. Doktori disszertációját a villamos távvezetékeknél fellépő elektromos tranziens jelenségekről írta.

Folytatjuk...

Forrás: Holográfia és Humanizmus (Novofer, 1998), Wikipédia, gabordenes.mtak.hu