Holográfia

Bár Gábor Dénes munkásságának legelismertebb eredménye a holográfia feltalálása, a tudós számos találmányt és szabadalmat mondhat magáénak. Ma ezek közül szemezgetünk néhányat.

Ahogy a sorozatunk korábbi részében is írtuk, Gábor Dénes tízévesen nyújtotta be első szabadalmi kérelmét Aeroplán-körhinta” néven (lásd fent). Később képzett tudósként, és az elektronoptika szakértőjeként számos szabadalmat nyújtott be fémgőz-ívlámpákra, vákuumbiztos árambevezetésre, elektronlencsékre, fotó objektívek tökéletesítésére vonatkozóan. Több szabadalma foglalkozik a mágnesességgel, ilyenek a mágneses rögzítő anyagok, a mágneses rögzítő berendezések vagy a mágneses pásztázó fej. Találmányai között szerepel a vákuum ionszivattyú, az izzólámpa, olyan ívlámpa, amely szobahőmérsékleten szilárd, üzemi hőmérsékleten folyékony töltetű, valamint az ultrahang kamera és a háromdimenziós képvetítés. Külön érdekesség, hogy Gábor Dénes szerkesztett univerzális analóg számítógépet és lapos, színes tv-képcsövet is.

Balra az izzólámpa, jobbra a különleges kollimátort használó lapos képcső szabadalmi ábrája

Gábor Dénes a holografikus képalkotásra vonatkozóan is több szabadalommal rendelkezik. Többek között szerkesztett holografikus memóriát, kidolgozott egy holografikus tárgyfelismerő és egy mintázat felismerő rendszert is.

Ha kíváncsiak vagytok Gábor Dénes szabadalmainak teljes listájára, akkor ajánljuk a Fizikai Szemle 2000/6-os számát, amelyben tematikus gyűjtés szerepel ezekről.

Forrás: Iparjogvédelmi Szemle (2000. június), Sulinet, Fizikai Szemle (2000/6.)

A holográfia mibenlétéről szóló rövid áttekintésünk után, ideje, hogy megismerkedjük a feltaláló személyével is. Három részes sorozatunkban előbb Gábor Dénes ifjúkorát tekintjük át, majd a holográfia ötletének megszületése előtti, illetve utáni szakmai pályafutását.

Gábor Dénes 1900. június 5-én született Budapesten Günszberg Bernát és Jakobovits (Kálmán) Adél gyermekeként. A szülőknek három fia született, Dénes a legidősebb, öccsei György (1901) és Endre (1903). Az apa 1902-ben változtatta saját és így fiai nevét Günszbergről Gáborra, majd a zsidó hagyományok folyamatos elhagyása után 1919-ben áttért az evangélikus hitre is. A család a VI. kerületi Bulyovszki utcában (ma Rippl-Rónai utca, lásd fotó) élt a Városliget közelében.

Az ifjú Dénes családi ágon örökölte a műszaki ismeretek és a matematika iránti érdeklődést. Rokonságában több gépészmérnök és építész is szerepelt, sőt édesapja is mérnöknek készült. Günszbergnek azonban más szakmát szánt s sors: középiskolai tanulmányai befejezése előtt családi vállalkozásuk tönkrement, így az iskola után kénytelen volt tisztviselőnek állni. Harmadik fia megszületésekor már a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságnál (MÁK Rt.) dolgozott, ahol előbb főkönyvelőként, majd cégvezetőként tevékenykedett, 1928-as nyugdíjazásakor pedig már igazgatóként távozott a cégtől. Bár mérnök nem lett belőle, érdeklődése nem múlt el nyomtalanul: komoly műszaki témájú könyvtárat gyűjtött össze, amelyeket az ifjú Dénes is előszeretettel olvasgatott. Az apa Edison életrajzát olvasta fel fiainak, akiket születésnapjukra Verne-regényekkel örvendeztetett meg.

Ilyen családi háttér mellett nem meglepő tehát, hogy Dénest már gyermekként érdekelték a műszaki alkotások. Olyannyira, hogy alig 10 évesen már bejelentette első szabadalmát, amely egy aeroplán körhinta terve volt. A szabadalmi jogot 1911-ben meg is kapta hozzá. Gábor Dénesnek ez egyébként az egyetlen, közvetlenül Magyarországon bejegyzett szabadalma.