„Hologramnak nevezem, mert holos-t, vagyis mindent tartalmaz” – írja 1949-ben kelt, Selényi Pálnak címzett levelében Gábor Dénes találmányáról. De mi is az a holográfia, amelynek ötletét 1971-ben Nobel-díjra is érdemesnek találták?

A hologram egy görög eredetű kifejezés, amely a holos „egész” és a gramma „üzenet” szavak összetételéből származik. A holográfia egy képalkotási technika, amely egy tárgy képét három dimenzióban rögzíti. A gyakorlatban ez az eredeti tárgyról kiinduló fényhullámok teljes rekonstruálást igényli – ehhez a feltalálás idején még nem állt rendelkezésre megfelelő fényforrás, de a hatvanas években a lézertechnológia elindulásával már megvalósíthatóvá vált. 1962-ben az USA-ban alkották meg az első valódi hologramot (jobbra), amelyen egy játékvonat 3D-s képe volt látható.

Az eljárás során a tárgyról reflektálódott fényhullám és egy segédhullám interferenciáját rögzítették egy fényérzékeny lemezen. A segédhullám felvételével a tárgyról visszavert fény eloszlása is rögzíthető, ellentétben a hagyományos fényképezéssel. Ennek köszönhetően a tárgy a felvételen mélységében, méretében, alakjában és textúrájában is helyesen jelenik meg.

Gábor Dénes 1947-ben ébredt rá a holográfia elméletére, miközben az elektronmikroszkóp felbontóképességének fokozásán dolgozott Angliában. Azon nyomban belefogott a kísérletezésbe, amelyről Selényinek címzett 1947-es levelében így ír: „Időként fejest ugrok egy új problémába, és olyankor az a módszerem, hogy nappal dolgozom rajta, éjjel álmodok róla, és minden egyéb gondot, elintéznivalót félreteszek.” Majd hozzáteszi, „ha nem tévedek, az a két probléma, amelyre fentebb kissé dodonai stílusban hivatkoztam, életem két legjobb ötlete”. Nem tévedett, a holográfia mérföldkövet jelentett a technológiai fejlődésben, amelyet ma már számos iparágban és tudományterületen használnak, újabban pedig a szórakoztató iparba is betörni látszik. (A holográfia felhasználási területeivel egy későbbi bejegyzésekben részletesen is foglalkozunk majd.)

Bár az ötlet 1947-ben fogalmazódott meg, Gábor Dénes mégis 1948-at tekintette a feltalálás évének. Hogy miért? Mert a köztes időszakban az elmélet megvalósíthatóságán dolgozott, hogy kiderüljön elgondolása a gyakorlatban is kivitelezhető-e. Végül 1948-ban foghatta kezébe az első hologramot, amelynek rekonstrukciós képét fentebb láthatjátok. Ugyanezen év májusában publikálta először ötletét a Nature magazinban „Egy új mikroszkóp elv” címmel, igaz a cikkben még mikrograph néven említi találmányát.

Ahogy fentebb említettük a negyvenes évek végén a tudomány műszaki felszereltsége még elmaradt a holográfia igényeitől, így néhány évig háttérbe szorult az ötlet. A lézertechnológia azonban új lendületet adott, így 1971-ben már elkészült az első holografikus mozgófilm, 1984-ben, 1985-ben, majd 1988-ban (lásd lent, balról jobbra) is milliós példányszámban, holografikus fedlappal jelent meg a National Geographic magazin.

Képek forrása: Holophile, Holográfia és Humanizmus (Novofer Alapítvány, 1998)