Bezárunk…

Ma, azaz 2011. október 13-án este 18 órakor bezárja kapuit a Gábor Dénes munkásságával és Nobel-díjjal elismert találmányával, a holográfiával foglalkozó kiállítás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában. Ezzel együtt blogunk is a végére ér, ezért kicsit összegzünk.

„Az ember feltalálói képessége tette az emberi társadalmat azzá, ami” – írja Gábor Dénes Találjuk fel a jövőt! című könyvében. Ezen gondolat előtt is tisztelgett 2011. szeptember 23-a és október 13-a között „A holográfia hajnala és horizontja” című kiállításával a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A tárlatot Gábor Dénes Nobel-díjjal történő elismerésének 40. évfordulója alkalmából hívta életre az SZTNH és a feltaláló szellemi örökségét gondozó NOVOFER Alapítvány. A rendezvény bemutatta Gábor Dénes életútját és munkásságát, széleskörűen ismertette a holográfia elvét és a technológia jelenlegi felhasználását, valamint az ezzel kapcsolatos kutatási területeket. (Ezekkel közül nem egyel a blogon is foglalkoztunk: lásd röntgenholográfia, vízminőség ellenőrzés, hamisítás elleni védelem, adattárolás stb.)

Az elmúlt hetekben a kiállítást a több száz egyéni érdeklődő mellett mintegy ötven előre bejelentkezett középiskolás, valamint a műszaki tanulmányokat folytató egyetemista csoport tekintette meg. Utóbbiak számára a szervezők tárlatvezetést is biztosítottak. A tapasztalatok szerint a látogatók egyértelmű kedvence Greguss Pál, NASA-díjas biofizikus által készített Szent Korona hologram, a magyar királyi koronáról készített 360 fokban körbejárható holografikus felvétel. (Lásd: Járd körbe a hologramot! című írásunkat)

Greguss Pál és a Szent Korona hologram (Fotó: BME

Hasonló érdeklődést vonzott Gábor Dénes Aeroplán körhintára vonatkozó szabadalma, amelyet alig tíz évesen nyújtott be, és amely a híres tudós egyetlen Magyarországon szabadalmaztatott találmánya. (Lásd Mérnök és feltaláló című sorozatunk 1. része és 5. része)

A látogatók kíváncsi érdeklődéssel nézték meg a kiállításon a holográfia atyjával készült 1972-es magyar tévéinterjút, amelyben Gábor az ötlet megszületése mellett a tudományos közösség társadalmi felelősségéről is beszél, és a fenntartható fejlődés szükségességét hangsúlyozza.

Részlet a Sokszemközt - tudósokkal című műsorból

Ugyanígy izgalmasnak találták a HoloVízióról készült információs tablót, amely egy olyan magyar fejlesztésű képernyőt ismertet, amely a holografikus képalkotás elvét alapul véve valódi 3D-s látványvilágot nyújt a nézők számára. (Lásd Minden irányból nézve tökéletes! című interjúnkat)

0 Tovább

Rózsa helyett tablót termett a türelem

2011. szeptember 23-ától tekinthető meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában „A holográfia hajnala és horizontja” című kiállítás, amely a holográfia technológiáját mutatja be, és a feltaláló Gábor Dénesről emlékezik meg. A rendezvény egyik fő szervezője a NOVOFER Alapítvány, amely Gábor Dénes örökségét ápolja. A rendezvény szervezéséről és megvalósításáról a NOVOFER Alapítvány titkárával, Kosztolányi Tamással beszélgettünk.

Hogy némi betekintést adjunk olvasóinknak egy ilyen kaliberű rendezvény megszervezéséről, mondana néhány szót arról, mikor és hogyan kezdték el szervezni a programot?

Alapítványunk minden év elején – figyelemmel az esetleges évfordulókra – feladattervet készít, melyet a Kuratórium megtárgyal. 2011-ben 40. évfordulóját ünnepelhetjük annak, hogy Gábor Dénest Nobel-díjjal ismerték el a holográfiai módszer feltalálásáért és továbbfejlesztésében elért eredményeiért. Ennek tiszteletére kezdtünk hozzá egy több helyszínen megtekinthető kiállítás megvalósításához, melyen bemutathatjuk a magyar tudományos eredmények felhasználásával született, mindennapi életünk részévé vált holográfiai alkalmazásokat, az e területen szabadalmazott vagy bejelentett találmányokat (informatikai, biztonságtechnikai, egészségügyi, képzőművészeti, stb.).

Gábor Dénes sokrétű életművének ugyanis egyik legismertebb eredménye a holográfia volt, mely a lézerek felfedezésével vált tudományos kuriózumból a mindennapi életünket is befolyásoló eredménnyé. Az életmű kiteljesítésében a lézerfizikának közvetlen szerep jutott.

Elképzelésünket először is megosztottuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának illetékeseivel, akiktől nemcsak hasznos tanácsokat kaptunk, hanem a megvalósítás feltételeit biztosító együttműködési készséget is. A Hivatal a korábbiakban is szívesen támogatta mindazon kezdeményezéseinket, melyek összhangban állnak saját céljaikkal. Ezen támogatói háttér már elegendő volt ahhoz, hogy február közepén megkezdődjön a szervezés.

Az elvégzendő feladatokat végiggondolva elkészült a megvalósítható határidőket tartalmazó feladatterv. A részvételi igény felmérése érdekében több mint 50 szervezetet (egyetemek, kutató intézetek) és általunk ismert szakembert kerestünk meg, majd a visszajelzések után Gyulai József akadémikus, a kuratórium elnökének bevonásával döntés született a bemutatandó alkotásokról.

Milyen kihívásokkal, nehézségekkel szembesültek a kiállítás anyagának összeállítása során?

A nehézségek közé tartozhat hol a bőség, hol a szűkösség zavara. Szerencsére esetünkben viszonylag hamar kialakult a konfliktusmentes egyensúly az igények és a lehetőségek között. Az egyes tablók kidolgozása során keletkezett „problémákat” pedig a folyamatos egyeztetésekkel sikerült megnyugtató módon megoldani. A kitartó türelem jelen esetben rózsa helyett tablót termett.

A tárlat megvalósításához jelentős szakmai és tudományos háttérre lehetett szükség. Kik működtek még közre a projektben?

Valamennyi alkotó segítette a munkát. Mégis kiemelném elsősorban Koppa Pál egyetemi docens (BME) és Hámori András kutató (MTA MFA) önzetlen közreműködését, akiktől a koncepció véglegesítéséhez is kaptunk hasznos tanácsokat. Gál József és Szabó Sándor (In memoriam Gábor Dénes oklevéllel elismert holográfus) a hologram képek rendelkezésünkre bocsátásával és installálásával járult hozzá a remélt sikerhez. Ugyancsak köszönet illeti a Hivatal szakembereit, Varju Zsuzsát és Gács Jánost, akik hozzáértő és lelkiismeretes munkája nélkül nem jöhetett volna létre a kiállítás. A minőségi kivitelezésért pedig a Stáb Stúdió Kft. szakembereit illeti dicséret.

Elsősorban kiknek ajánlaná a tárlat megtekintését?

Elsősorban a mindenre nyitott fiataloknak, az érdeklődő középkorúaknak és a kíváncsi idősebbeknek. Egyszóval: mindenkinek.

Mondana néhány olyan érdekességet, ami miatt mindenképpen érdekes ellátogatni a tárlatra?

Azt hiszem nem tévedhetek akkor, amikor különösen érdekesnek tartom a Holografika fejlesztő csapata által létrehozott 3D televíziót, mely már különböző nemzetközi kiállításokon is nagy sikerrel szerepelt. Külön öröm számunkra, hogy a fejlesztést hosszú évekkel ezelőtt megkezdő Balogh Tibor villamosmérnök – igen fiatalon – már 1991-ben elnyerhette a Gábor Dénes-díjat.

A „látvány-holográfia” egyébként is rendkívül népszerű az egész világon, és nem gyakran talál a kíváncsi érdeklődő Budapest központjában olyan helyszínt, ahol a háromdimenziós képek nyújtotta élményen túl még népszerű tudományos ismeretekhez is hozzájuthat.

További információk a kiállításról a rendezvény Faceboook oldalán (facebook.com/Holografia). Az oldalra látogatókat izgalmas nyereményjáték is várja!

0 Tovább

Holográfia

blogavatar

Mi a holográfia? Hogyan működik? Hol és hogyan használják? Nálunk megtudhatod!

Utolsó kommentek