Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Holográfia, mint művészet

A holográfia technológiáját számos területen hasznosítják. Ezek közül egyel, a hamisítás elleni és biztonságtechnikai módszerekkel már foglalkoztunk. Ma jöjjön a szélesebb közönség által legjobban befogadható irány: a holográfia, mint művészet.

A holografikus művészet megjelenése Stephen A. Benton-nak köszönhető, aki 1968-ban olyan áttörést ért el a technológiában, ami a laikus nagyközönség számára is érdekessé teszi a hologramokat. Fehér fény használatával megalkotja az ún. szivárvány hologramokat, amelyek hétköznapi megvilágítással is láthatóak. A képek mélysége, élessége, és szivárványszerű színhatása olyan látványosság, ami azóta is számos művészt megihlet.

Dalí-képről készült hologram

Sokan Salvador Dalí-t tekintik a holográfia első művészi felhasználójának, aki 1972-ben rendezett kiállítást a technológia alkalmazásával készült műveiből. Ám igazság szerint,  ezt megelőzőleg 1968-ban Michigan, 1970-ben pedig New York városa adott otthont egy-egy nagyszabású hologram kiállításnak, amely jelentős laikus érdeklődőt vonzott.

Az 1970-es években számos művészi iskola alakult a holográfia alkalmazása köré. Ezek között találjuk a San Francisco School of Holography, a New York-i Holográfia Múzeumot, a Londoni Royal College of Art tanszékét vagy a Lake Forest College Symposiums szervezetét. Ezek egyike sem működik ma már, igaz, New York-ban és Szöulban még működik egy-egy központ, amely a műfajban alkotó művészeknek nyújt alkotói teret és kiállítási lehetőséget.

Dieter Jung által készített hologram

A nyolcvanas években német Dieter Jung és a brazil Moysés Baumstein számítottak a művészeti ág legismertebb képviselőinek. A kilencvenes években a hologram készítés „divatossága” valamelyest csökkent, de még napjainkban is tartja magát egy kicsi, de aktív művészközösség, amelynek tagjai a technológiát használják fő kifejező eszközükként.

A holográfia hajnala és horizontja kiállításon is megnézhettek több látványos művészi hologramot, de ha online szeretnétek böngészni, akkor Jonathan Ross és a MIT Museum katalógusát ajánljuk, vagy szemezgethettek Guillermito magángyűjteményében is.

Képek forrása: Wikipédiafriendsofart.net

0 Tovább

Látványos hologramok és intenzív fizika

Hivatalosan is megnyílt, és mától látogatható "A holográfia hajnala és horizontja" című kiállítás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában.

A rendezvény egyik látványossága a Greguss Pál által, a magyar koronáról készített térbeli hologram

Az ünnepélyes megnyitót tegnap délután tartottuk. A tárlatot Dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke és Gyulai József professzor, a NOVOFER Alapítvány kuratóriumának elnöke nyitotta meg. A megnyitón Dr. Bendzsel Miklós kiemelte, Gábor Dénes korát meghaladó gondolkodású tudós volt, aki nem pusztán mérnöki és feltalálói minőségben tevékenykedett, de szociális íróként erősen foglalkoztatták a modern világ társadalmi problémái is. Mint mondta, Gábor azt az értéket képviselte és követte, miszerint a tudósok felelősséggel tartoznak a társadalom működése iránt.

A kép bal szélén Dr. Bendzsel Miklós, az SZTNH elnöke, mellette Gyulai József professzor, a NOVOFER alapítvány kuratóriumának elnöke

Gyulai József professzor ünnepi beszédében kiemelte, a holográfia ötlete prematúr volt annak megszületésekor, hiszen nem állt rendelkezésre az a technológia, amivel hatékonyan alkalmazható lett volna. Mint mondta, szerencsére a lézer feltalálásával ez a probléma elhárult, és lehetővé vált, hogy minőségi hologramok szülessenek. Gyulai professzor hozzátette, az egész magyarság nevében fejet hajt a Nobel-díjat odaítélő bizottság előtt, hogy az a holográfia alapgondolatát jutalmazta, és így lehetővé tette Gábor Dénes zsenialitásának elismerését.

Hamletet idéző hologram a kiállítás gyűjteményében

További fotókat a tárlatról és a megnyitóról a kiállítás közösségi oldalán nézhettek: facebook.com/Holografia

0 Tovább

Hologramokkal a hamisítás ellen

Miután az elmúlt hetekben beleástuk magukat a holográfia alapjaiba és történetébe, ma egy új témát indítunk: a holográfia felhasználási területeibe pillantunk be néhány bejegyzés erejéig. Kezdjük is, az egyik legelterjedtebb iránnyal, amiről talán nem is gondolnátok, mennyire alapvető része a mindennapjainknak.

Első feladatként mindenki vegye elő a személyigazolványát, diákigazolványát, jogosítványát, bankkártyáját, és mondjuk ezrest vagy annál nagyobb címjegyű bankjegyet, és keresse meg, mi a közös bennük! Igen, mindegyiken van egy holografikus címke, ami biztonsági jelzésként és hamisítás elleni védelemként funkcionál.

A holográfiát az 1980-as évek óta használják hamisítás elleni védelemre. Elsőként 1982-ben a MasterCard bankkártyákra kerültek holografikus jelek, majd 1983-ban a VISA is elkezdte alkalmazásukat. A gyógyszeripar 1988-ban (Glaxo), a pénzverdék 1989-től (osztrák 500 shilling) használják. Ma már a személyigazolványtól kezdve az útlevélig a legkülönbözőbb személyi okmányokat, a bankjegyeket és egyéb fizető eszközöket, gyógyszereket, szoftvereket, CD-ket, DVD-ket, elektronikai cikkeket, autóalkatrészeket, ruházati cikkek címkéit stb. látják el hologramokkal, hogy a hamisítást akadályozzák, de legalábbis könnyebben megkülönböztethetővé tegyék a hamisítványokat az eredeti cikkektől.

A holográfia sikere a biztonságtechnikába annak köszönhető, hogy a hologramok gyakorlatilag egyáltalán nem hamisíthatók, hiszen alapjellemzőjük, hogy ezekről tökéletes másolat csak az eredeti hologram birtokában készíthető. Legyen szó szinte bármilyen nyomdatechnikai eljárásról, száz százalékig azonos másolatot csak az eredeti gyártó tud készíteni.

Fontos előnye a hologramoknak, hogy rendkívül sokoldalúan és költség hatékonyan használhatók. A legkülönfélébb anyagok és termékek csomagolása, nyomtatása, címkézése esetében alkalmazható az eljárás. Ráadásul, amellett, hogy olyasvalami, ami a hétköznapi fogyasztók számára is könnyen felismerhető, más biztonságtechnikai megoldásokkal is kombinálható. Jó példa erre az alábbi videó, amely egy olyan holografikus fóliát mutat be, amelyre nanotechnológiás eljárással olyan egyedi biztonsági jelzést nyomtak, amely csak UV-fényben válik láthatóvá.

Kép forrása: ePayment Newshlhologram.com

0 Tovább

Mérnök és feltaláló (3. rész)

Gábor Dénes életéről és munkásságáról szóló sorozatunk harmadik részéhez érkeztünk ma el. Miután az első részben fiatalságáról és iskoláiról írtunk, a második részben az iskolapadtól a holográfia ötletéig tekintettük át életét, ma a korszakalkotó ötletet követő pályáról emlékezünk meg.

Egy héttel ezelőtt ott hagytuk abba történetünket, hogy 1947 tavaszán egy teniszpályán született meg a holográfia elmélete Gábor Dénes fejében, miközben az elekronmikroszkóp képalkotásának javíthatóságán gondolkozott, majd egy év kísérletezést követően publikálta és szabadalmaztatta találmányát.

Gábor az 1948-as évben döntött úgy, hogy megválik a British Thomson-Houston Társaságtól. Londonba költözött, hogy az Imperial College (balra) elektronikai docenseként elektronoptikát tanítson. Ekkor, bő 15 évre elvesztette érdeklődését a holográfia iránt, amelynek oka az a már többször említett probléma, hogy az ötlet megszületésekor nem állt rendelkezésre olyan koherens fényforrás, amellyel valódi hologramokat lehetett készíteni. Gábor Dénes figyelme az 1960-as években terelődött ismét tulajdon találmánya felé, amikor a lézer megalkotásával elhárult az említett akadály.

Közeli barátja, Thomas Edward Allibone szerint az egyetemi légkör nagyon serkentően hatott Gáborra. Feleségével közel lakott munkahelyéhez, ezért több szabad ideje maradt gondolkozásra, ráadásul számos ifjú elmét gyűjthetett maga köré, akikkel az őt foglalkoztató problémákon dolgozhatott. Egyes anekdoták szerint Gábor Dénes szigorúan ügyelt a napi rutinjára: naponta borotválkozott, amiről azt állította, hogy ekkor jutnak eszébe legjobb gondolatai, sőt a szokás hasznosságára állítólag rendszeresen figyelmeztette a szakállas egyetemistákat is. 

1958-ban az alkalmazott elektronika professzorává nevezik ki, a tanítástól ezzel együtt visszavonul, de 1967-es nyugdíjba vonulásáig aktív kutatómunkát végez egyetemi laborjában. Ekkor többek között olyan kérdések foglalkoztatják, mint a sík televízió képcső megalkotása. Neki magának végül is nem sikerül az Imperial College falain belül megalkotnia a technológiát, de az első sík képcső működése, amelyet később a Sinclair mutatott be, Gábor elvein alapszik.

Az ötvenes évektől a fizika mellett új téma is elkezdik foglalkoztatni: nevezetesen a társadalom jövője. Fizikusi és feltalálói minősége mellett szociális íróvá avanzsál. 1963-ban megjelent, Találjuk fel a jövőt! (jobbra) című könyvében a társadalmat fenyegető problémákról – az atomháborúról, a szegénységről, a társadalmi egyenlőtlenségről, az energiaforrások lehetséges kimerüléséről – értekezik, miközben hangsúlyozza a tudósok és feltalálók társadalmi felelősségvállalásának szükségességét. Ezt a művét két további könyve is követi a témában. 1970-ben adja ki Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk című kötetét, majd 1972-ben publikálja Érett társadalom című munkáját.

Miközben Gábor oktat, kutat és publikál, a tudományos közösség is rádöbben milyen nagy jövő rejlik a holográfia technológiájában. Ennek köszönhetőn, hogy 1971-ben Gábor Dénes ötletét a legnagyobb tudományos elismeréssel jutalmazzák: „a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséhez való hozzájárulásáért” fizikai Nobel-díjat kap.

Az 1971. év Nobel-díjasai balról jobbra: Simon Kuznets (közgazdaság), Pablo Neruda (irodalom), Earl Sutherland (orvostudomány), Gerhard Herzberg (kémai) és Gábor Dénes (fizika)

Gábor Dénes 1967-ben vonult nyugdíjba. Bár szabadideje jelentős részét Olaszországban töltötte, tanácsadóként részt vett az Imperial College falain belül zajló, valamint az amerikai CBS Laboratories elektronikai kutatásaiban is.

Gábor Dénes 1974-ben súlyos agyvérzést szenvedett. Öt évvel később, 1979. február 9-én hunyt el Londonban.

Forrás: Holográfia és Humanizmus (Novofer, 1998), Wikipédiagabordenes.mtak.hu

0 Tovább

Könyv, póló, pendrive – Mi a közös bennük?

Játékot hirdettünk a Facebook oldalunkon! A nyereményjáték fülre kattintva egy, a holográfia témaköréhez kapcsoló három kérdéses kvízt tettünk közzé. A helyesen válaszolók között pedig Gábor Dénes Találjuk fel a jövőt! című könyvének egy-egy példányát, a kiállítás logójával ellátott pólókat, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala logójával ellátott pendrive-okat sorsolunk ki.

A kvíz mától kezdve a kiállítás zárásáig érhető el. Heti hét pólót, öt könyvet és 3 pendrive-ot ajándékozunk azoknak, akik tudják a mikor és a ki kezdetű kérdésekre a választ. A sorolásokat hetente tartjuk, tehát ha az első héten nem nyernétek, akkor ne csüggedjetek, próbálkozzatok ismét a következő héten!

A részleteket a játékszabályzatban találjátok!

Játszatok velünk!

0 Tovább

Holográfia

blogavatar

Mi a holográfia? Hogyan működik? Hol és hogyan használják? Nálunk megtudhatod!

Utolsó kommentek