Bezárunk…

Ma, azaz 2011. október 13-án este 18 órakor bezárja kapuit a Gábor Dénes munkásságával és Nobel-díjjal elismert találmányával, a holográfiával foglalkozó kiállítás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában. Ezzel együtt blogunk is a végére ér, ezért kicsit összegzünk.

„Az ember feltalálói képessége tette az emberi társadalmat azzá, ami” – írja Gábor Dénes Találjuk fel a jövőt! című könyvében. Ezen gondolat előtt is tisztelgett 2011. szeptember 23-a és október 13-a között „A holográfia hajnala és horizontja” című kiállításával a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A tárlatot Gábor Dénes Nobel-díjjal történő elismerésének 40. évfordulója alkalmából hívta életre az SZTNH és a feltaláló szellemi örökségét gondozó NOVOFER Alapítvány. A rendezvény bemutatta Gábor Dénes életútját és munkásságát, széleskörűen ismertette a holográfia elvét és a technológia jelenlegi felhasználását, valamint az ezzel kapcsolatos kutatási területeket. (Ezekkel közül nem egyel a blogon is foglalkoztunk: lásd röntgenholográfia, vízminőség ellenőrzés, hamisítás elleni védelem, adattárolás stb.)

Az elmúlt hetekben a kiállítást a több száz egyéni érdeklődő mellett mintegy ötven előre bejelentkezett középiskolás, valamint a műszaki tanulmányokat folytató egyetemista csoport tekintette meg. Utóbbiak számára a szervezők tárlatvezetést is biztosítottak. A tapasztalatok szerint a látogatók egyértelmű kedvence Greguss Pál, NASA-díjas biofizikus által készített Szent Korona hologram, a magyar királyi koronáról készített 360 fokban körbejárható holografikus felvétel. (Lásd: Járd körbe a hologramot! című írásunkat)

Greguss Pál és a Szent Korona hologram (Fotó: BME

Hasonló érdeklődést vonzott Gábor Dénes Aeroplán körhintára vonatkozó szabadalma, amelyet alig tíz évesen nyújtott be, és amely a híres tudós egyetlen Magyarországon szabadalmaztatott találmánya. (Lásd Mérnök és feltaláló című sorozatunk 1. része és 5. része)

A látogatók kíváncsi érdeklődéssel nézték meg a kiállításon a holográfia atyjával készült 1972-es magyar tévéinterjút, amelyben Gábor az ötlet megszületése mellett a tudományos közösség társadalmi felelősségéről is beszél, és a fenntartható fejlődés szükségességét hangsúlyozza.

Részlet a Sokszemközt - tudósokkal című műsorból

Ugyanígy izgalmasnak találták a HoloVízióról készült információs tablót, amely egy olyan magyar fejlesztésű képernyőt ismertet, amely a holografikus képalkotás elvét alapul véve valódi 3D-s látványvilágot nyújt a nézők számára. (Lásd Minden irányból nézve tökéletes! című interjúnkat)

0 Tovább

Rózsa helyett tablót termett a türelem

2011. szeptember 23-ától tekinthető meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában „A holográfia hajnala és horizontja” című kiállítás, amely a holográfia technológiáját mutatja be, és a feltaláló Gábor Dénesről emlékezik meg. A rendezvény egyik fő szervezője a NOVOFER Alapítvány, amely Gábor Dénes örökségét ápolja. A rendezvény szervezéséről és megvalósításáról a NOVOFER Alapítvány titkárával, Kosztolányi Tamással beszélgettünk.

Hogy némi betekintést adjunk olvasóinknak egy ilyen kaliberű rendezvény megszervezéséről, mondana néhány szót arról, mikor és hogyan kezdték el szervezni a programot?

Alapítványunk minden év elején – figyelemmel az esetleges évfordulókra – feladattervet készít, melyet a Kuratórium megtárgyal. 2011-ben 40. évfordulóját ünnepelhetjük annak, hogy Gábor Dénest Nobel-díjjal ismerték el a holográfiai módszer feltalálásáért és továbbfejlesztésében elért eredményeiért. Ennek tiszteletére kezdtünk hozzá egy több helyszínen megtekinthető kiállítás megvalósításához, melyen bemutathatjuk a magyar tudományos eredmények felhasználásával született, mindennapi életünk részévé vált holográfiai alkalmazásokat, az e területen szabadalmazott vagy bejelentett találmányokat (informatikai, biztonságtechnikai, egészségügyi, képzőművészeti, stb.).

Gábor Dénes sokrétű életművének ugyanis egyik legismertebb eredménye a holográfia volt, mely a lézerek felfedezésével vált tudományos kuriózumból a mindennapi életünket is befolyásoló eredménnyé. Az életmű kiteljesítésében a lézerfizikának közvetlen szerep jutott.

Elképzelésünket először is megosztottuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának illetékeseivel, akiktől nemcsak hasznos tanácsokat kaptunk, hanem a megvalósítás feltételeit biztosító együttműködési készséget is. A Hivatal a korábbiakban is szívesen támogatta mindazon kezdeményezéseinket, melyek összhangban állnak saját céljaikkal. Ezen támogatói háttér már elegendő volt ahhoz, hogy február közepén megkezdődjön a szervezés.

Az elvégzendő feladatokat végiggondolva elkészült a megvalósítható határidőket tartalmazó feladatterv. A részvételi igény felmérése érdekében több mint 50 szervezetet (egyetemek, kutató intézetek) és általunk ismert szakembert kerestünk meg, majd a visszajelzések után Gyulai József akadémikus, a kuratórium elnökének bevonásával döntés született a bemutatandó alkotásokról.

Milyen kihívásokkal, nehézségekkel szembesültek a kiállítás anyagának összeállítása során?

A nehézségek közé tartozhat hol a bőség, hol a szűkösség zavara. Szerencsére esetünkben viszonylag hamar kialakult a konfliktusmentes egyensúly az igények és a lehetőségek között. Az egyes tablók kidolgozása során keletkezett „problémákat” pedig a folyamatos egyeztetésekkel sikerült megnyugtató módon megoldani. A kitartó türelem jelen esetben rózsa helyett tablót termett.

A tárlat megvalósításához jelentős szakmai és tudományos háttérre lehetett szükség. Kik működtek még közre a projektben?

Valamennyi alkotó segítette a munkát. Mégis kiemelném elsősorban Koppa Pál egyetemi docens (BME) és Hámori András kutató (MTA MFA) önzetlen közreműködését, akiktől a koncepció véglegesítéséhez is kaptunk hasznos tanácsokat. Gál József és Szabó Sándor (In memoriam Gábor Dénes oklevéllel elismert holográfus) a hologram képek rendelkezésünkre bocsátásával és installálásával járult hozzá a remélt sikerhez. Ugyancsak köszönet illeti a Hivatal szakembereit, Varju Zsuzsát és Gács Jánost, akik hozzáértő és lelkiismeretes munkája nélkül nem jöhetett volna létre a kiállítás. A minőségi kivitelezésért pedig a Stáb Stúdió Kft. szakembereit illeti dicséret.

Elsősorban kiknek ajánlaná a tárlat megtekintését?

Elsősorban a mindenre nyitott fiataloknak, az érdeklődő középkorúaknak és a kíváncsi idősebbeknek. Egyszóval: mindenkinek.

Mondana néhány olyan érdekességet, ami miatt mindenképpen érdekes ellátogatni a tárlatra?

Azt hiszem nem tévedhetek akkor, amikor különösen érdekesnek tartom a Holografika fejlesztő csapata által létrehozott 3D televíziót, mely már különböző nemzetközi kiállításokon is nagy sikerrel szerepelt. Külön öröm számunkra, hogy a fejlesztést hosszú évekkel ezelőtt megkezdő Balogh Tibor villamosmérnök – igen fiatalon – már 1991-ben elnyerhette a Gábor Dénes-díjat.

A „látvány-holográfia” egyébként is rendkívül népszerű az egész világon, és nem gyakran talál a kíváncsi érdeklődő Budapest központjában olyan helyszínt, ahol a háromdimenziós képek nyújtotta élményen túl még népszerű tudományos ismeretekhez is hozzájuthat.

További információk a kiállításról a rendezvény Faceboook oldalán (facebook.com/Holografia). Az oldalra látogatókat izgalmas nyereményjáték is várja!

0 Tovább

Ez a találmány valóságos kincsesbánya!

Holnap megnyílik "A holográfia hajnala és horizontja" kiállítás. Ezen alkalomból Dr. Bendzsel Miklóst, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét kérdeztük Gábor Dénes találmányának fontosságáról, tudományos és kulturális örökségünk ápolásának szükségességéről.

A holográfia hajnala és horizontja címmel a holográfia technológiájáról rendez 2011. szeptember 23-ától kiállítást a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A tárlat apropója, hogy a feltaláló, Gábor Dénes munkáját idén negyven éve ismerték el Nobel-díjjal is. Miért tartja fontosnak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, hogy elismert magyar tudósainkról és feltalálóinkról ilyen formában megemlékezzen?

A nemzeti kultúra és tudomány – beleértve a magyar találmányok és technológiák hosszú sorát, Irinyi János hangtalan gyufájától Jedlik Ányos idén 150 éves dinamóján át akár éppen Gábor Dénes holografikus képalkotásáig – osztatlan örökségünk, a magyaroké és az emberiségé. Az alkotókedvhez és a kreatív erőfeszítések hazai folytatásához, a közös múltból a közös jövő építéséhez követhető példákra, a tudatos érvényesülés mintáira is szükség van. Rendezvényeink ezt a célt szolgálják – amolyan „nyitott napok” keretei között, hiszen a szellemi tulajdon védelmének, az innováció fortélyainak is szükségük van hatásos „cégérre”…

Dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke

Mit gondol, napjainkban mekkora jelentőségű Gábor Dénes találmánya?

Gábor Dénes fizikai elvet, felismerést és műszaki megoldást, sajátos elrendezést kombinálva egy új technológia alapjait teremtette meg. Miközben a hétköznapi alkalmazásai gyönyörködtetnek, ez a találmány például az archiválás, a memória-eszközök számára kevésbé nyilvánvaló, ám valóságos kincsesbánya! Úgy vélem, még évtizedeken át szolgálhat az alapelv új és új alkalmazásokat.

Ön szerint mi magyarok mennyire vagyunk büszkék hazánk kiváló tudósaira?

Utcanevek, vetélkedők, évfordulók, díjak. Mindezekkel büszkélkedhetünk ugyan, de azt a nemzeti öntudati színvonalat nem értük el, amely az ír, a skót, a svájci vagy éppen a különféle skandináv nemzeti emlékezet kapcsán megejtő elkötelezettséget és művelődési irányvonalat mutat. Bankjegyeinken, nemzeti alapítványainkban, ösztöndíjrendszereinkben, vagy éppen az áldatlan sorsú műszaki muzeológia infrastrukturális adottságaiban – szemben az idézettekkel – még a hiányok a szembeötlőbbek. Hivatalunk ezért is dolgozott ki egy kormányzati-akadémiai projektben elképzelést a világhírű alkotóink virtuális „dicsőségcsarnokáról”, s hisszük, hogy az újra lendületet vett országkép/márka-építésben is támaszkodhatunk műszaki nagyjaink örökségére.

A holográfia technológiája meglehetősen sok területen bukkan fel a hétköznapokban, elég, ha csak a bankkártyákon elhelyezett biztonsági jelzésekre gondolunk. Ön szerint az emberek mennyire vannak tudatában annak, hogy a hologramok ennyire szervesen a mindennapok részei?

Látható, hogy a természettudományos és műszaki ismeretterjesztés reneszánszát éli. A nagysikerű külföldi csatornák hazai változatai, a klasszikus folyóirataink (Természet világa, Élet és Tudomány) nyomtatott és online kínálata, az új magazinok (legújabban a BBC Science Focus magyar kiadása) sokat tesznek és tehetnek azért, hogy a hétköznapok sodrásából kiemeljék az arra érdemes jelenségeket, találmányokat, leleményeket. Így gyorsulva javulhat közös figyelmünk, tudatosságunk – végső soron joggal elvárható önbecsülésünk.

A technológiát a hamisítás elleni küzdelemben is használják. Mint a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese, mondana néhány példát erre?

A holográfia a képes technológiák okos parametrizálhatósági tulajdonságait is birtokolja. Akár kriptográfiai célokat is szolgálhat. Nyilvános tapasztalatul elég azonban akár a hazai hangfelvételhordozók legális, tiszta forrásból származó holografikus címke példáját felhoznom.

Kinek ajánlaná a holográfia kiállítást?

A Kossuth-téri metrókijárat lépcsőgalériája már bizonyította: meghívónkkal mindenkihez szól(hat) a kimagasló műszaki teljesítmények művelődéstörténetileg is jól, attraktívan felidézett históriája vagy továbbélő karrierje… Mégis: célcsoportul szívesen választanám a 10-25 év közötti tanulóifjúságot (Gábor Dénes 10 évesen szabadalmaztatta „Aeroplán körhintáját”!) és a politikai döntéshozókat…

Tavaly Bláthy Ottó Titusz születésének 150. és a nevéhez kötődő találmány, a transzformátor feltalálásának 125 éves évfordulójáról emlékeztek meg kiállítás formájában. Idén Gábor Dénes és a holográfia a téma. Van esetleg már tervük a jövő évre is?

Tekintettel arra, hogy hivatalunk a gazdaság innovatív serkentése mellett a kreatív iparágak és a kultúra lendületben tartásáért is érez indíttatást és felelősséget, valószínű, hogy a tudomány és a művészet kölcsönhatásainak gazdag kínálatából fogunk választani 2012-ben.

0 Tovább

Könyv, póló, pendrive – Mi a közös bennük?

Játékot hirdettünk a Facebook oldalunkon! A nyereményjáték fülre kattintva egy, a holográfia témaköréhez kapcsoló három kérdéses kvízt tettünk közzé. A helyesen válaszolók között pedig Gábor Dénes Találjuk fel a jövőt! című könyvének egy-egy példányát, a kiállítás logójával ellátott pólókat, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala logójával ellátott pendrive-okat sorsolunk ki.

A kvíz mától kezdve a kiállítás zárásáig érhető el. Heti hét pólót, öt könyvet és 3 pendrive-ot ajándékozunk azoknak, akik tudják a mikor és a ki kezdetű kérdésekre a választ. A sorolásokat hetente tartjuk, tehát ha az első héten nem nyernétek, akkor ne csüggedjetek, próbálkozzatok ismét a következő héten!

A részleteket a játékszabályzatban találjátok!

Játszatok velünk!

0 Tovább

A holográfia hajnala és horizontja

Izgalmas és tartalmas kiállítás nyílik szeptember 23-án a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában a kiváló magyar tudós és feltaláló, Gábor Dénes Nobel-díjjal történő elismerésének 40. évfordulója alkalmából. Az érdeklődők megismerhetik a feltaláló életútját, munkásságát és szakmai érdemeit, megtudhatják, miért korszakalkotó a találmánya, hogyan működik a holográfia technológiája, és hogyan hasznosítják az ötletet napjainkban.

A kiállítás szeptember 23-án a Kutatók Éjszakája programjaként meghosszabbított nyitva tartással, 21 óráig várja majd az érdeklődőket.

Szeptember 23-a és október 13-a között, a rendezvény szervezői csoportok számára előzetes bejelentkezés alapján tárlatvezetést is biztosítanak a Magyar Innovációs Szövetség ifjúsági tagozatának segítségével. Bejelentkezésre a 06-1-315-3201-es telefonszámon, Matastik Szilviánál van lehetőség.

Mindenkit szeretettel várunk!

0 Tovább

Holográfia

blogavatar

Mi a holográfia? Hogyan működik? Hol és hogyan használják? Nálunk megtudhatod!

Utolsó kommentek