Az elmúlt héten Mérnök és feltaláló címmel indítottunk sorozatot Gábor Dénes életéről és munkásságáról. Az első részben híres tudósunk családi hátteréről, iskoláiról, műszaki érdeklődéséről és tízévesen benyújtott első szabadalmáról olvashattatok. Ma az iskolapadtól a holográfia ötletéig vezető útról írunk.

Gábor Dénes doktori fokozata megszerzése után Németországban kezdett el dolgozni, a Siemens és Halske cég kutatólaboratóriumában, ahol kezdő mérnökként az elektronoptikával és az elektronsugaras berendezésekkel foglalkozott. Berlini évei alatt (1927-1932) számos szabadalmat nyújtott be a fémgőz-ívlámpákra és a vákuumbiztos áramvezetésre vonatkozóan. Ekkor fejlesztette ki első fontos találmányát, a higanygőz világítótestet is, amit azóta utcai lámpák millióiban alkalmaznak.

Gábor 1932-1933-ban a Siemens-Reiniger-Veifa nevű cégnél dolgozott, majd 1933-ban, a náci hatalomátvétel után elhagyta Németországot, és hazatért Magyarországra. A következő két évben az Egyesült Izzó munkatársaként eredményes plazmalámpa kísérleteket folytatott. Budapestről nyújtotta be izzólámpa szabadalmát is, amely működőképességére vonatkozó kísérleteket az Izzó kutatólaboratóriumának teljes támogatásával végezte. Bár az elmélet működött, az eszköz gyakorlati alkalmazására nem került sor annak alacsony élettartama miatt.

1934 egyfajta fordulatot jelentett a feltaláló életében, ugyanis Thomas Edward Allibone közbenjárására állást kapott az angliai Rugby-ben működő British Thomson-Houston Társaság kutatólaboratóriumában. Gábor a következő 14 évben a társaságnál dolgozott, és Angliát választotta végleges otthonául. Itt ismerte meg feleségét, Marjorie Butlert, akivel 1936-ban kötött házasságot. A párnak (jobbra) gyermeke nem született, de kapcsolatuk harmonikus és kiegyensúlyozott volt. A II. világháború előtt öccse, András szüleikkel szintén Angliába ment. Azonban míg a Gábor-szülők visszamentek Budapestre, addig András a szigetországban maradt. Miután az édesapa életét vesztette a háború során, az anya úgy döntött, fiai után költözik.

Gábor a British Thomson-Houston Társaságnál töltött évei alatt főként elektronoptikával foglalkozott. Első ott benyújtott szabadalma egy elektromos kisülésű eszköz volt, amelyet két elektronsokszorozó és négy katódsugárcső szabadalma követett. Kutatásainak célja az elektronsugarak elektronmikroszkóp javítását célzó tanulmányozása volt, amely végül elvezette a holográfia elméletének és gyakorlatának megszületéséig. Szerette volna az elektronmikroszkóp felbontását annyira tökéletesíteni, hogy akár az atomok is láthatóvá váljanak használatával. Miután figyelme a negyvenes évek elején a koherens hátterű hullámok szóródásának és interferenciájának problémájára irányult, hamarosan megszületett élete legjelentősebb gondolata...

Gábor Dénes szerint a holográfia ötlete 1947 húsvétján, egy teniszpályán jutott eszébe, ahol feleségével és kollégáival játszott. Felismerte, hogy a közönséges optikai leképezéssel szemben, amely csak a tárgyról visszavert fényt rögzíti, a tökéletes leképezéshez a tárgyról visszavert hullámok valamennyi információját fel kell használni. Nemcsak a hullámintenzitást – mint azt a hagyományos eszközök teszik -, hanem a hullám fázisát és amplitúdóját is. Ha ez megvalósul, akkor a tárgyról teljes (holo) és térbeli (graf) kép nyerhető…

Bár az elmélet 1947-ben eszébe jutott, maga Gábor Dénes 1948-at tartotta a feltalálás évének. Először is azért, mert az elmélet kidolgozását követően kísérleti úton is bizonyítani kívánta elképzeléseit, továbbá a szabadalom bejelentése előtt nem kívánta publikálni eredményeit. Ennek oka, hogy közeli barátjának, Selényi Pálnak sem fedte fel aktuális munkájának természetét. 1947 októberében Selényinek címzett levelében írja: „Július vége óta egyáltalán senki levelére nem válaszoltam. Időnként fejest ugrok egy új problémába, és olyankor az a módszerem, hogy nappal dolgozom rajta, éjjel álmodok róla, és minden egyéb gondot félreteszek. (…) Kár, hogy egyelőre nem írhatom még meg, hogy mi volt ez a probléma, tudom, nagyon érdekelné Önt.”

Gábor Dénes a kísérletek eredményeként végül 1948-ban foghatta kezébe az első hologramot, majd ugyanazon évben „Egy új mikroszkóp elv” címmel publikálta is a találmányát. Ebben még microgaph-nak nevezi az eljárást, de a rá következő évben már a hologram elnevezést használj. Ahogy Selényinek írt 1949. januárjában kelt levelében is írja: „hologramnak nevezem, mert holos-t, vagyis mindent tartalmaz”.

Folytatjuk…

Forrás: Holográfia és Humanizmus (Novofer, 1998), Wikipédia, gabordenes.mtak.hu